Hosszas előkészületek, valamint a főváros és a kormány közötti huzakodást követően idén megkezdődött Budapesten a Lánchíd felújítása. A folyamat egy igen látványos szakaszába lépett, a Duna mindkét partján felépítették ugyanis a felújítási munkák során használt toronydarukat.

A városkép részei

Egy Budapesthez hasonló, nyüzsgő nagyváros folyamatosan változásban van. A régi épületek bontása, újak létrehozása mindennapos, ezért a különféle daruk már a középkor óta meghatározó elemei a városképnek.

Az épületek idővel egyre magasabbak lettek, ezért az építkezéseken használt daruk is folyamatosan nőttek, míg 1949-ben Hans Liebherr – a róla elnevezett gépipari cég megalapításával egyidejűleg – szabadalmaztatta a mozgatható forgó toronydarut, amelyet Frankfurtban az őszi vásáron mutattak be.

Hans Liebherr, a modern toronydaru megalkotója (Forrás)

Természetesen Herr Liebherr első szerkezetének bemutatója óta a felhasznált acélok és azok megmunkálásának fejlődésével mind a toronymagasság, mind a gémkinyúlás, mind a teherbírás jelentősen nőtt.

Ennek a fejlődésnek köszönhetően a Lánchídnál felépített daruk közel öt emelet magasak, a végső horogmagasságuk néhány centi híján 30 méter. A budai oldalon lévő óriás gémkinyúlása 45 méter, a futómacska tehát jó hosszan mozoghat majd.

Apropó építés!

A toronydaruk építésének receptje szinte minden esetben úgy kezdődik: Végy egy darut! A toronydarukat ugyanis általában autódaruk vagy egy másik toronydaru segítségével építik fel.

Általában. Néhány esetben ugyanis a toronydaruk képesek egy hidraulikus keret segítségével látványos módon felépíteni önmagukat:

Látványos és lenyűgöző 

A toronydaruk építése a daru helyének megfelelő és számos biztonsági előírás és szabály betartásával történő kialakításával kezdődik. Ez történt a Lánchíd mellett is, ahol cölöpök lefúrásával biztosították a toronydaruk megfelelő stabilitását.

A hídon lefektetett sínpályarendszeren két bakdaru is segíti majd a felújítást, amelynek befejezése 2023-ban várható.

Több külföldi, daru vonatkozású úti célt ajánlottam már nektek az elmúlt hónapokban, hazai azonban kevesebb volt. Javítunk az arányokon, ugyanis mai utazási javaslatom szintén hazánkban található, ráadásul nem is messze az előzőtől, Záhonytól.

A helyszín

Fényeslitke egy pár ezer fős község Kisvárda mellett, a magyar-ukrán határtól mintegy húsz kilométerre.

A település határában épül az Új Selyemút egyik európai kapuja, egy intermodális, azaz több közlekedési eszköz egyszerre történő fogadására is képes logisztikai központ.

A projekt

Arról, hogy milyen különbség van az Európában használt normál és a volt Szovjetunió államaiban használt széles nyomtávú vasúti sínek között, korábbi posztomban már írtam.

Ennek a 9 centiméteres eltérésnek köszönhette Záhony és környéke a gyors felemelkedését és fejlődését a hetvenes, nyolcvanas években.

A keleti nyitásnak és a távol-keleti államokkal, elsősorban Kínával való kereskedelem fellendülésének köszönhetően most Fényeslitke számít gazdasági lökésre. Az itt épülő East-West Gate konténerterminál várhatóan 140 embert foglalkoztat majd, de közvetve akár 400 embernek ad majd munkát a környékről.

Magyar Építők

De miért is érdekes ez?

Amikor nyár elején legutóbb arra bringáztam, már javában zajlott az átrakó építése, csupán néhány kilométerre a korábbi, Eperjeskén épült átrakótól. Júniusban még csak annyi látszott, hogy a 125 hektáros terület igen nagy.

Darukat még nem, csak kamionokat, markolókat és Bobcateket lehetett látni, a hírek viszont már akkor is bíztatóak voltak.

A 22 milliárd forintból megvalósuló beruházás keretében öt-öt normál és széles nyomtávú, 850 méter hosszan daruzható vágány kialakítása valósul majd meg.

A napelemek és hőszivattyúk által termelt megújuló energiával működtetett létesítményben a világon elsőként 5G-technológia segítségével, távolról irányítják majd a terminál teljesen automata óriásdaruit, amelyeket a napokban megkötött megállapodás szerint az intermodális rakodási technológia vezető gyártója, az osztrák Künz szállít majd.

A négy daruval évente akár egymillió húsz láb hosszú konténer (TEU) is átrakodható. A tervezett működést az alábbi videó szemlélteti:

Az óriásdaruk mellett természetesen számos kisebb híddaru, bakdaru és hidraulikus emelő is segíti majd a konténerek, valamint a nyerges vontatók és a félpótkocsik átrakását.

A próbaüzem 2022 januárjában, az átadás 2022 első negyedévében várható.

Ha legközelebb arra járok, mindenképp készítek nektek néhány fényképet is.

A leggyorsabb liftek és az úszó emelőóriások után egy újabb toplista. Az International Cranes még 2019-ben csinált egy igazán érdekes gyűjtést arról, hogy mely cégek birtokolják a legnagyobb daruflottákat a világon. Hiába telt el azóta két év, az élbolyban azóta sem történt változás. Nézzük, mely vállalatok állnak a lista élén, jöjjön a TOP 5!

A módszer

A szakportál az IC-indexük alapján rangsorolta a vállalatokat, amelyet a cégek flottáiban található összes daru tonnánkénti teljes maximális terhelési nyomatéka alapján számoltak ki.

A listán szerepló vállaltok összesített IC-indexe 2019-ben 28 051 368 tonna méter volt, ami 0,57%-kal magasabb érték, mint a 2018-as 27 892 816, a daruipar, a csúcsvállalatok tulajdonában lévő daruk száma és teherbírása tehát növekedett.

A listavezetők

5. Lampson International

A Lampson International 389 lánctalpas és 69 kerekes mobil egységből álló flottája nem változott az előző évihez képest. A kis szállítmányozási cégként indult amerikai vállalat mára világszerte 18 telephellyel rendelkezik és 300 munkavállalót foglalkoztat.

4. Maxim Crane Works

Egy újabb amerikai vállalat. Világszerte 55 fióktelepen van elhelyezve az 505 lánctalpas és 2715 kerekes mobil daruból álló Maxim flotta.

A cég különféle daruk bérbeadásával és kereskedelmével foglalkozik, az egyik legátfogóbb szolgáltatást nyújtva a teljes iparágban.

3. ALE

Az 1983-ban alapított ALE mára a világ egyik vezető nemzetközi nehéz szállítási és szerelési vállalkozója, üzemeltetési központok globális hálózatával és nagy nehézgépes darukkal, speciális szállító- és szerelőberendezésekkel.

Egyebek mellett mérnöki, nehéz emelési, szállítási, szerelési, és mérlegelési szolgáltatásokat nyújtanak szerte a világon.

Az ALE flotta maximális terhelhetősége némileg alacsonyabb a 2018-as IC-indexnél, annak ellenére, hogy a vállalat összesen 24 egységgel, köztük egy AL.SK 10.000-rel, bővítette azt.

2. Sarens

A több mint 60 éve működő Sarens 65 országban, igen változatos piacokon van jelen a bányászattól és a szélenergiától kezdve az atomenergiáig. Az elmúlt évben néhány változtatást végrehajtva flottája jelenleg 1093 kerekes mobil teleszkópos darut és 440 gémegységet tartalmaz.

A flotta legnagyobb daruja az 5000 tonnás SGC-250.

Lenyűgöző monstrum.

1. Mammoet

A Mammoet nehéz emelő és szállító szolgáltatásai révén a világ legnagyobb daruvállalatává vált. Számos piacon működik: petrolkémia, atomenergia, kikötők és bányászat. Az 5000 tonnás Mammoet PTC 200 DS gyűrűs daru a 136 darut és 528 kerekes mobil egységet tartalmazó flotta ékköve.

A komoly mennyiségű és kapacitású daruk működtetését a cég 5000 munkavállalója biztosítja.

Munkában a Mammoet PTC 200 DS, a flotta óriása. (Forrás)

2020. január 8-án a Mammoet bejelentette az ALE akvizícióját, ezzel is tovább növelve kapacitását és megszilárdítva vezető pozícióját.

Ha az ember a budai alsó rakparton autózik, vagy bringával járja a környéket, több helyütt is láthat komolyabb darukat. Ezek egy része persze az újabb lakóparkok építkezésein dolgozó toronydaru, másik részük azonban a víz felől látszik. Ezeknek jártam utána kicsit.

Óbuda

Óbudán, az Árpád-híd tövében a rakpartról is jól látható egy nagyobb daru.

Ez a kék szerkezet az Hajógyári-sziget déli csücskében lévő yacht klub egyik büszkesége. Számos kikötő létezik ugyanis a Duna fővárosi szakaszán vagy annak közelében, ezek azonban túlnyomórészt motorcsónakok sólyázásával és tárolásával foglalkoznak.

A sólyázás az a folyamat, amelynek során a motorcsónakot vagy kisebb hajót a lejtős partoldalon az utánfutóhoz hasonló sólyakocsi, illetve kézi erő, gépjármű vagy csörlő segítségével vízre bocsátják vagy épp kiemelik.

Ebben a magánkikötőben azonban a partfal tetején trónoló kikötői darunak köszönhetően nagyobb, akár 20 méternél hosszabb testű hajókat is ki tudnak emelni vagy vízre tudnak bocsátani.

Munkában a kikötői daru. (Wiking Yacht Club Facebook)

Újpest

A másik két érdekes daruhoz gyalog vagy kerékpáron lehet eljutni, esetleg a vonatablakból lehet megpillantani, ugyanis a Népszigeten, az Újpesti vasúti híd lábánál, az Újpesti Hajójavító területén állnak.

Aki ismeri a környéket, talán el sem tudja hinni, milyen pezsgő élet volt itt néhány évtizeddel ezelőttig. A Népszigeten (ami valójában egy félsziget) működött ugyanis a XIX. század második felétől a Ganz Hajó- és Darugyár.

A gyárban dolgozó több ezer ember munkájának eredményeként számos hajó és uszály mellett több száz úszódaru és kikötői daru készült az Újpest és Angyalföld határán álló üzemben.

A gyárigazgató, Scharbert Gyula remek felismerésének köszönhetően a gyár több évtizeden keresztül vezető szerepet játszott a háborús újjáépítésben elengedhetetlen úszódaruk gyártásában. A ma is a Dunán dolgozó Clark Ádám úszódaru is a gyár terméke.

A ma már romos és elhanyagolt épületegyüttes szebb napokat is látott. Ennek a letűnt kornak az emlékei elevenednek meg a Fortepan és az Index korábbi cikkének képein, érdemes végigböngészni őket.

Queens. New York sokak számára ismert városrésze, a repülővel érkezők számára az első, amit megpillantanak, ha gépük a John F. Kennedy reptéren száll le. A növények szerelmeseinek a botanikus kert, a teniszrajongóknak a US Open helyszíne, a Billie Jean King Tennis Center jut eszükbe először a városrész nevezetességei közül. Ma már kevesebben emlékeznek arra, hogy ez a terület, a Flushing Meadows Corona Park adott otthont két emlékezetes világkiállításnak is, előbb 1939-ben, majd 1964-ben.

Ahogy arról a legutóbbi bejegyzésben már esett szó, mindkét new york-i expó úttörő volt a maga nemében. Az 1939-es tekinthető az első tematikus világkiállításnak, míg az 1964-es a nézősereg mozgatásában és a kiállítás megtekintésében nagy szerepet kapó, lenyűgöző hidraulikus megoldásaival aratott hatalmas sikert.

Kényelem és lenyűgöző panoráma

Bár minden látogató kapott térképet belépéskor, a legtöbben mégis úgy döntöttek, hogy a Pavilion for Better Life vagy a New York State Pavilion tetejéről szemléli meg a világkiállítás területét – és persze a lenyűgöző panorámát.

A Pavilion for Better Life tetején éttermek várták a liftezésben megfáradtakat. (nywf64.com)

A Pavilon for Better Life tetejének megközelítésében négy Westinghouse mozgólépcső és öt lift segítette a tömeget, míg a New York State Tower 150 fős kilátóterasza két – egyenként 30 személyes – Otis felvonókapszulával volt megközelíthető.

A pavilonok közötti közlekedést gyorsította a svájci Von Roll cég által telepített Sky Ride gondolarendszer. A négyszemélyes kabinok 112 láb magasan vitték körbe a látogatókat a kiállítás területén. Szintén a magasban, a tömeg fölött közlekedtek a The American Machine and Foundry's futurisztikus monorail szerelvényei.

A végállomásokon mozgólépcsők szállították fel az utasokat a szerelvényekre. (theelevatormuseum.org)

Látogatók ezrei tekintették meg a Vatikán által az expón kiállított világhírű szobrot, a Pietà-t. Michelangelo carrarai márványból faragott műremekét vastag plexifallal védték és hogy ne alakuljon ki túl nagy tömeg körülötte, három szintes mozgó járda segítségével lehetett megtekinteni a Szent Péter Bazilikából átszállított alkotást.

Michelangelo egyetlen, általa szignált szobra. (Pixabay)

A színfalak mögött

Ennyi látogató mozgatása és ellátása egyébként is hatalmas feladat, amelyhez a szervezők rengeteg hidraulikus eszközt vetettek be. A nézők kényelmét összesen 45 mozgólépcső szolgálta a világkiállítás területén, szülők és gyerekek százai tanulták meg a biztonsági szabályt: "Óvatosan a fel és lelépésnél, fogjuk meg a korlátot és / vagy egy idősebb ember kezét!"

A liftek és mozgólépcsők azonban nem csak a látogatók, de a pincérek életét is némileg egyszerűbbé tették, megspórolva számukra a fárasztó lépcsőzést.

A kiállítás sikerét tehát a jövőbemutató megoldások mellett a könnyű és kényelmes megtekintés lehetősége alapozta meg, amelyben komoly szerepe volt a hidraulikus emelőknek és szállító szerkezeteknek.

1964-ben, a hidegháború kellős közepén New Yorkban világkiállítást tartottak, amely minden ilyen jellegű korábbi rendezvényt elhomályosított a maga grandiózusságával és akkoriban igen fejlett pavilonjaival, valamint a számtalan felvonóval és mozgólépcsővel, amelyek a kiállítás megtekintését éppúgy segítették, mint az annak színfalai mögött végzett munkát.

Mielőtt azonban alaposabban megnéznénk, miért is volt ennyire jelentős a liftek és felvonók szerepe az 1964-es világkiállítás sikerében, tekintsük át, mik is ezek az expók és miért bírnak (bírtak?) komoly jelentőséggel ezek az események.

A kezdetek

A XIX. század közepétől rendezett világkiállítások alapvetően hosszabb, akár több hetes kereskedelmi vásárok voltak, ahol a gyártók legújabb termékeiket mutatták be a nagyközönségnek, így a potenciális ügyfeleknek is.

A rendezvény megrendezésének ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, ezért az első világkiállítás helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben.

A londonit több kiállítás is követte, így a rendezvény gazdasági és kulturális hatását tekintve a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után a harmadik legnagyobb eseménnyé vált.

A kezdeti, hozzávetőlegesen az 1930-as évek végéig tartó időszakban a világkiállítások középpontjában főként a kereskedelem állt, az expók a technológiai találmányok és fejlesztések bemutatásáról váltak híressé. Ezek az események adtak lehetőséget arra, hogy egy helyütt legyen bemutathatóak a világ különböző helyeiről származó tudományos és a technikai újdonságok.

A londoni Kristálypalota. Öntöttvas tartószerkezet, üvegfalak. (Britannica)

A lift, mint bemutatott termék

Természetesen a liftet is bemutatták világkiállításon, méghozzá többször is, változó sikerrel.

Ernst Werner Von Siemens közvetlen meghajtású elektromos felvonója még inkább kuriózum volt, mintsem zajos siker. Elisha Otis 1853-ban a New York-i világkiállításon drámai bemutatót tartott liftje biztonsági mechanizmusáról.

Később, amikor a vásárok területe jelentősen megnőtt, a mozgó járdát hasznosítottak. Amikor pedig a liftek működtetése gazdaságossá vált, lehetővé tették pazar és grandiózus tornyok tömeges elérését is.

A három liftje nélkül a csupa acél Eiffel-torony sem lett volna az 1889-es párizsi expó fénypontja. A liftek, mozgólépcsők és egyéb hidraulikus szerkezetek tették lehetővé, hogy a világkiállításokat olyan, az Eiffel-toronyhoz hasonlóan grandiózus és nagyratörő épületek uralják, mint a Space Needle Seattle-ben (1962.), vagy az Atomium Brüsszelben (1958.).

A Space Needle ma is Seattle városképének meghatározó épülete. (Pixabay)

Hangsúlyeltolódás a világkiállításokon

Az 1939-es, New York Queens városrészében tartott világkiállítás témája és célja szempontjából egyaránt eltért a korábban már bemutatott kiállításoktól, ugyanis a „holnap világa” vízióinak megismertetését helyezte előtérbe számos modernista építménnyel és kiállított tárggyal.

Ettől az expótól kezdve már nem a technika és az újítások voltak a kiállítások megrendezésének egyedüli okai és témája, a rendezvények mindig egy adott kulturális jelentőségű témát helyeztek a középpontba, megjelentek tehát a tematikus világkiállítások.

Legközelebb arról lesz szó, miként járultak hozzá a liftek, mozgólépcsők és emelők az 1964-es new york-i világkiállítás sikeréhez.

A Prágától 50 kilométerre található Tocnik vára látott már szebb napokat is. A váron már erősen látszik az elmúlt néhány évszázad nyoma, azonban néhány éve felújítási munkák kezdődtek a tetőszerkezetén, amelyhez felhasználták azt a korhű darumásolatot is, amelyet előtte a prágai várban építettek össze.

A projekt

2006 májusában a Massachusettsi Művészeti Főiskola öt végzőse Laura Viklund, Jason Loik, Rob Duarte, Nat Crosby és Judith Hanson Prágába utazott, hogy Vit Mlazovsky és Petr Ruzicka társaságában részt vegyen egy történelmi daru építésében a prágai vár királyi palotájának északi udvarán.

A projektben középkori illusztrációk alapján, korabeli technológiák alkalmazásával építették meg egy emberi erővel mozgatott daru másolatát. Mivel mindez a vár szabadon megtekinthető északi udvarában zajlott, a látogatóknak lehetőségük volt figyelemmel követni a munkafolyamatok nagy részét.

Már az ókori görögök óta

Az ember által hajtott fagépeket és emelőket már az ókori görögök is említik, az ókori Róma óta pedig ábrázolják is. A daruk és egyéb emelők fejlődése pedig valószínűleg szorosan összefügg az új tudományos tudományágak - mint a geometria és a mechanika - fejlődésével az ókori Görögországban.

A konkrét ketrecdaru

A projektben a IV. Vencel féle Bibliából származó illusztráció alapján építettek meg egy emberi erővel hajtott ketrecdarut, amelynek kialakítása a prágai királyi műhely kivételes technikai fejlesztése volt a 14. század végén.

A kép eredetije itt található: https://www.handshouse.org/czech-crane

A projekt célja az volt, hogy a középkori Európára jellemző ketrecdaru másolatát modern technológiák használata nélkül, kizárólag középkori eszközöket és technikákat alkalmazva készítsék el korabeli illusztrációk, valamint egyéb történelmi források alapján.

A korhű kivitelezés (Még bőven az acél korszaka előtt vagyunk!) érdekében a daru fáit egyedileg választották ki és kézzel, fejszékkel vágták ki a Hluboko nad Vltavou közelében lévő erdőkben. Az összes gerendát kézzel faragták, a deszkákat és léceket kézivázas fűrésszel vágták, majd történelmileg pontos asztalos kötésekkel rögzítették.

Az elvégzett munka az alábbi videón is látható:

Így készült...

Ha Tocnik felé jártok, írjátok meg kommentben, látható-e még a daru a várban!

Kicsit rácsavarodtam az úszódaruk témájára mostanában, ez most már hivatalos. A Jumbo Kinetic és Fairmaster annyira lenyűgözött, hogy olvasgattam még egy kicsit a témában és a Marine Insight oldalán találtam is egy cikket, amiben akkora úszódarukat gyűjtöttek össze, amelyek mellett a Jumbo ékkövei szinte eltörpülnek.

A daruhajók neve elég árulkodó. Ezek olyan nagy méretű óceánjáró hajók, amelyeket hatalmas darukkal szereltek fel nehéz terhek emelésére és mozgatására.

Főként nyílt tengeren történő építési munkákhoz és mentési tevékenységekhez használják a nehéz emelődaruval ellátott hajókat, amelyek normál darus hajók, vagy félig merülők is lehetnek. Ezek az acélmonstrumok világszerte híresek hatalmas méretükről és teherbíró képességükről. A Marine Insight listája 10 hatalmas daruhajót tartalmaz, lássuk közülük a 3 legérdekesebbet!

Saipem Constellation

Ellenálló hajótest, hatalmas daruk és kábeldobok, rajtuk nagy szakítószilárdságú acélsodronyok

A 178 méter hosszú, 45 méter széles Saipem Constellation igazi multifunkciós hajó, amelyet mélytengeri csőrendszerek és vezetékek lefektetéséhez használnak. A 3000 tonnás emelőkapacitású hajó a nyílt tenger minden viszontagságával képes szembeszállni a csőrendszer elemeinek helyszínre szállítása és tengerfenéken történő elhelyezése során.

Saipem 7000

Hihetetlen méretek. (Kép: MKPhotography)

Ismét egy, az olasz olaj- és gázipari cég, a Saipem által üzemeltetett hajó. Az 1988-ban üzembe helyezett félig elmerülő úszódaru két, egyenként 7000 tonna emelőkapacitású daruján képes 14 ezer tonnát 42 méteres magasságba emelni.

A legmodernebb ballasztrendszerrel felszerelt mérnöki csoda olyan hatalmas, hogy működtetéséhez 700 fős személyzet szükséges. Igazi úszó város.

SSCV Sleipnir

Bemutató videó erről a lenyűgöző hajóról

Jelenleg az Odin híres nyolclábú lováról elnevezett SSCV Sleipnir birtokolja a legnagyobb úszódaru címét a maga két, egyenként 10-10 ezer tonnás kapacitású darujával.

A hatalmas acéltestet nyolc hajtómű mozgatja, mégpedig viszonylag gyorsan, a hajó végsebessége ugyanis több mint 12 csomó. Hogy a hajó mozgatása és üzemeltetése gazdaságosabb és mindemellett környezetbarátabb legyen, a meghajtás LNG, azaz cseppfolyósított földgáz biztosítja.

Nézzétek meg a listát ti is, aztán írjátok meg, melyik a kedvencetek róla!

(A képek forrása a Marine Insight és a Wikipedia, a videót a Youtube-on is megnézheted.)

Szerintem nincs is olyan kisfiú, aki életének valamely – jellemzően elég korai – szakaszában ne akarna rendőr, katona vagy tűzoltó lenni. Esetleg mindhárom. Ez a késztetés persze teljesen érthető, hisz számos olyan tárgy veszi körül őket, amely lenyűgöző egy kisgyerek számára. Mindhárom esetben ott van ugye az egyenruha. A katonáknál és rendőröknél a fegyver, a bilincs, a tűzoltókon a menő sisakok. Na meg a lenyűgöző gépjárművek a hangos szirénával és a piros vagy kék villogóval. Daruk viszont csak a kibővült feladatrendszer miatt már katasztrófavédőknek hívott tűzoltóknál vannak.

A Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis működtetésének fő célja a tűzvédelmi tervezők, karbantartók, üzemeltetők, a tűzoltók és a civil lakosság közötti kapcsolat megteremtése. Ennek érdekében az oldalon rengeteg hasznos és érdekes információ található. A Szertár rovatban például számos tűzoltó-gépjárműről olvashatunk sok érdekességet. Innen válogattam ki a nekem legkedvesebb, daruval vagy emelővel felszerelt gépeket.

Volvo emelőkosaras gépjármű

Acél és alumínium hidraulikus emelő

Gyártmány, típus: Volvo FL10 Bronto-Skylift F42 HDT

Az 1997-ben gyártott 26 tonna összsúlyú gépet 9600 cm3-es dízelmotor mozgatja. Az AUN-981 forgalmi rendszámú Volvót a fővárosi tűzoltók magasabban lévő tüzek oltására, illetve magasból mentésre használják, mivel a daruszerkezet végén lévő kosárban akár több ember is elfér.

Iveco létrás gépjármű

Piros autó, kék villogó

Gyártmány, típus: Iveco 150 E 27

A HLM-423 forgalmi rendszámú Iveco a Pécsi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon áll készenlétben, hogy a forgóasztalos létra felépítménye segítségével a baranyai megyeszékhelyen és környékén magasból mentési vagy tűzoltási feladatot lássanak el vele.

Mercedes-Benz gépezetes tolólétra

Gépezetes tolólétra. Már a neve is menő.

Gyártmány, típus: Mercedes-Benz 1617

A Lánglovagok információi szerint utoljára a Kőszegi Önkormányzati Tűzoltóság használta – főleg kidőlt fák által okozott károk elhárítására – ezt az 1968-ban (!) gyártott Mercedes-Benz tűzoltóautót. Az 5675 cm3-es motorjából kicsiholt 81 kW-os teljesítmény persze ma már megmosolyogtató.

Liebherr tűzoltódaru

4 tengely, komoly daruszerkezet

Gyártmány, típus: Liebherr LTM 1050

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által üzemeltetett Liebherr tűzoltódarut elsősorban felborult kamionok mentésére használják, de akkor is nagyon hasznos, ha az ország karácsonyfáját kell a helyére állítani a Kossuth-téren.

Faun tűzoltódaru

Jól látható a dobra feltekert nagy szakítószilárdságú acélsodrony

Gyártmány, típus: Faun Tadano BKF 35-4

40 tonna összsúly, 4 tengely, összkerékhajtás, komoly emelési kapacitás. Még egy „nagyvas” a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól.

Ti ismertek további tűzoltódarukat? Ha igen, írjátok meg kommentben!

(A képek a Lánglovagok oldaláról származnak.)

Épp érdekes, darukkal kapcsolatos hírek után keresgéltem a neten, amikor böngészés közben ráakadtam a holland Jumbo Maritime hatalmas teherszállító hajóira, amelyek jóformán hetente döntik meg az egyszerre a fedélzetre emelt rakományuk tömegének rekordját. Úszódaru után úszó daruk a blogon.

A cég

A Jumbo Maritime története a hatvanas években kezdődött, alapítóinak azzal az ötletével, hogy olyan rakományokat szállítsanak, amelyek nem férnek bele a tengeri szállítmányozásban elterjedt konténerekbe.

A flotta első hajója a négy, egyenként 12 tonna teherbírású daruval felszerelt Stellaprima volt, amelyet szép sorban követtek az egyre nagyobb, jobb és erősebb hajók, egyre komolyabb darukkal szerelve.

A kezdeti A-osztályú zászlóshajót követően a Jumbo legnagyobb és legmodernebb hajói ma már a K-osztályú acélóriások.

A flotta hajóinak emelési kapacitása napjainkban 650 tonnától egészen 3000 tonnáig terjed.

A rekordhalmozók

A Jumbo flotta ékkövei a K3000-es Jumbo Kinetic és Jumbo Fairmaster.

28 méteres szélességük mellett hosszúságuk valamivel több, mint 152 méter. Ez nagyjából egy futballpálya másfélszerese, szóval nem kicsik.

Mindkét hajó kettő-kettő, egyenként 1500 tonna teherbírású, a Huisman által gyártott daruval van felszerelve, amelyek így összesen 3000 tonna rakományt tudnak a 3250 m2-es fedélzetre emelni. A hajók maximális sebessége 17 csomó, a fogyasztásukat pedig szerintem inkább ne firtassuk.

Éjszakai rakodás

 Átadás előtti terhelési teszt

A legfrissebb rekord

Az idei év elején a Kinetic döntötte meg saját és egyben a Jumbo Maritime korábbi, 2019-es rekordját azzal, hogy az olaszországi Ortona kikötőjében a fedélzetére emelt két reaktort, amelyek közül a 62x8x8 méteres nagyobb 2086 tonnát nyom.

Mivel Ortonában 6,8 méter a megengedett legnagyobb merülés, a hatalmas tömegű teher bepakolása előtt a Kineticet kicsit vissza kellett bontania a legénységnek. Már csak azért is, mert a hajóra további két reaktor várt Porto Margherában, mielőtt útnak indulhatott a rakománnyal Thaiföldre.

A két hajó rengeteg másik mellett folyamatosan nyomon követhető a Marinetraffic oldalon, ahonnan a képek is származnak.