Legyen megbízható és biztonságos, ez járhatott Elisha Otis fejében, aki feltalálta az első olyan felvonót, amely a kötél elszakadásakor lefékezte a lift platformját.

Az 1854-es New Yorkban rendezett világkiállításon az eseményen résztvevők előtt demonstrálta, mit is tud a zuhanásgátlóval felszerelt biztonságos liftje. A Kristály Palotában tartott bemutató eléggé sikeres volt, mivel Otis úr szerkezetéből 1857-ben már a Broadway-n is beüzemeltek egyet.

Az üzlet beindult, a terveket szabadalmaztatták, az Otis Elevator Company pedig még ma is a világ egyik vezető felvonógyártója. A cég szállította a lifteket a Burj Khalifába, a világ legmagasabb épületébe.

Néhány évtizedig még a gőz- vagy a hidraulikus hajtás volt a legelterjedtebb az emelők és felvonók körében, míg egy zseniális német mérnök, Ernst Werner von Siemens (Ugye, milyen ismerős név?) 1880-ban megalkotta az első elektromos hajtású felvonót.

Nagyjából ez lehetett az a pillanat, amikor az emberiség számára elérhetővé vált az a technológia, amellyel elképesztően gyors liftek megalkotására is lehetőség nyílt.

A világ leggyorsabb felvonója címért vívott harc megkezdődött és ma is tart. Jöjjön a jelenlegi top 3!

3. Taipei 101

A 2004 Szilveszterén átadott tajvani Taipei 101 akkoriban a kuala lumpuri Petronas Tornyokat megelőzve a világ legmagasabb épületének számított.

A Közel-Keleten folyó gigaberuházások miatt ezt a címét azóta már elveszítette, azonban a Toshiba mérnökei által megalkotott felvonói képesek a 17 méter/másodperces tempóra, amellyel listánk dobogójára fértek fel. A liftek a 101. emeletig járnak, azonban érdemes kiszállni a 88-on és megcsodálni az épület stabilitását biztosító 5,5 méter átmérőjű gömböt.

2. Shanghai Tower

A világ legmagasabb csavart épületét 2015-ben adták át. Az 562 méter magasan lévő kilátóteraszánál nincs magasabban fekvő az egész világon. Kína legmagasabb felhőkarcolójának felvonói egy japán cég, a Mitsubishi Electric alkotásai.

1. Guangzhou CTF Finance Centre

Az 530 méteres felhőkarcoló Kína harmadik, a világ hetedik legmagasabb építménye. A Hitachi által szállított 95 felvonója közül kettő képes elérni a 21 méter/másodperc sebességet, amellyel a Guinness Rekordok Könyve alapján is a világ leggyorsabbjainak számítanak. Az elsőről a kilencvenötödik emeletre tartó út csupán 43 másodpercig tart, a lélegzetelállító élményben egyszerre 21 utasnak lehet része.

(Forrás: Wikipedia, a képek forrása a pixabay.)

A daruk teherbírása és alkalmazása nagy fejlődésen ment át az évszázadok során, alapvető felépítésük mégsem változott jelentős mértékben. Kis történeti és műszaki áttekintés.

A daruk evolúciója

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a daru nem a közelmúlt találmánya.

Annyira nem az, hogy az ókori görögök a templomok építéséhez már az i.e. VI. században is alkalmaztak darukat. Eszközeik továbbfejlesztett változatai jó szolgálatot tettek a Római Birodalom grandiózus építkezésein is.

A trispastos, a legegyszerűbb római daru, egyetlen rúdból álló gémből, kötéldobra tekercselt kötélből és három csigából álló, 3:1 áttételű csigasorból épült fel.

A középkori várak, kastélyok és katedrálisok építése során szintén alkalmaztak hasonló, sőt, még nagyobb teherbírású, továbbfejlesztett darukat is, amelyet az ilyen épületek fennmaradt kövein ma is megtalálható hornyok is bizonyítanak.

A forgó daruk 1340. után jelentek meg a nyugat-európai tengeri kikötőkben.

Érdekes tény, hogy a középkori daruk ritkán rendelkeztek racsnival vagy fékkel a teher lefutásának megakadályozására, mivel a fából ácsolt szerkezetek nagy súrlódása szinte teljes mértékben kiküszöbölte ezt a veszélyt.

Modern daru változatok

A korszerű daruk elődeiktől legfőképpen két dologban különböznek. Az emberi, vagy állati izomerőt motor váltotta fel, továbbá a daruk a teher megemelése mellett a különböző portálok és futómacskák alkalmazásának köszönhetően a terhek kis távolságú szállítására is alkalmasak.

A teheremelés a modern darukon drótkötéllel történik, amelyre daruhorog van erősítve. A terhet közvetlenül, vagy kisebb kötelek, egyéb kötözőeszközök segítségével akasztják fel.

A manapság tervezett és gyártott darukon a teheremelés biztonsága érdekében a kötéldob fékkel van ellátva, ami önműködően befékezi a terhet, amikor megáll az emelés.

Nagyon fontos, hogy a féknek akkor is működni kell, ha megszakad az energiaellátás.

Noha az alapvető működési elvek és daruelemek változatlanok maradtak az évszázadok során, a modern daruk bonyolult és összetett gépek, amelyek telepítése, üzemben tartása és működtetése, valamint alkalmi vagy időszakos szervizelése komoly szakértelmet, folyamatos képzést és sok tapasztalatot kíván meg.