A Prágától 50 kilométerre található Tocnik vára látott már szebb napokat is. A váron már erősen látszik az elmúlt néhány évszázad nyoma, azonban néhány éve felújítási munkák kezdődtek a tetőszerkezetén, amelyhez felhasználták azt a korhű darumásolatot is, amelyet előtte a prágai várban építettek össze.

A projekt

2006 májusában a Massachusettsi Művészeti Főiskola öt végzőse Laura Viklund, Jason Loik, Rob Duarte, Nat Crosby és Judith Hanson Prágába utazott, hogy Vit Mlazovsky és Petr Ruzicka társaságában részt vegyen egy történelmi daru építésében a prágai vár királyi palotájának északi udvarán.

A projektben középkori illusztrációk alapján, korabeli technológiák alkalmazásával építették meg egy emberi erővel mozgatott daru másolatát. Mivel mindez a vár szabadon megtekinthető északi udvarában zajlott, a látogatóknak lehetőségük volt figyelemmel követni a munkafolyamatok nagy részét.

Már az ókori görögök óta

Az ember által hajtott fagépeket és emelőket már az ókori görögök is említik, az ókori Róma óta pedig ábrázolják is. A daruk és egyéb emelők fejlődése pedig valószínűleg szorosan összefügg az új tudományos tudományágak - mint a geometria és a mechanika - fejlődésével az ókori Görögországban.

A konkrét ketrecdaru

A projektben a IV. Vencel féle Bibliából származó illusztráció alapján építettek meg egy emberi erővel hajtott ketrecdarut, amelynek kialakítása a prágai királyi műhely kivételes technikai fejlesztése volt a 14. század végén.

A kép eredetije itt található: https://www.handshouse.org/czech-crane

A projekt célja az volt, hogy a középkori Európára jellemző ketrecdaru másolatát modern technológiák használata nélkül, kizárólag középkori eszközöket és technikákat alkalmazva készítsék el korabeli illusztrációk, valamint egyéb történelmi források alapján.

A korhű kivitelezés (Még bőven az acél korszaka előtt vagyunk!) érdekében a daru fáit egyedileg választották ki és kézzel, fejszékkel vágták ki a Hluboko nad Vltavou közelében lévő erdőkben. Az összes gerendát kézzel faragták, a deszkákat és léceket kézivázas fűrésszel vágták, majd történelmileg pontos asztalos kötésekkel rögzítették.

Az elvégzett munka az alábbi videón is látható:

Így készült...

Ha Tocnik felé jártok, írjátok meg kommentben, látható-e még a daru a várban!

Kicsit rácsavarodtam az úszódaruk témájára mostanában, ez most már hivatalos. A Jumbo Kinetic és Fairmaster annyira lenyűgözött, hogy olvasgattam még egy kicsit a témában és a Marine Insight oldalán találtam is egy cikket, amiben akkora úszódarukat gyűjtöttek össze, amelyek mellett a Jumbo ékkövei szinte eltörpülnek.

A daruhajók neve elég árulkodó. Ezek olyan nagy méretű óceánjáró hajók, amelyeket hatalmas darukkal szereltek fel nehéz terhek emelésére és mozgatására.

Főként nyílt tengeren történő építési munkákhoz és mentési tevékenységekhez használják a nehéz emelődaruval ellátott hajókat, amelyek normál darus hajók, vagy félig merülők is lehetnek. Ezek az acélmonstrumok világszerte híresek hatalmas méretükről és teherbíró képességükről. A Marine Insight listája 10 hatalmas daruhajót tartalmaz, lássuk közülük a 3 legérdekesebbet!

Saipem Constellation

Ellenálló hajótest, hatalmas daruk és kábeldobok, rajtuk nagy szakítószilárdságú acélsodronyok

A 178 méter hosszú, 45 méter széles Saipem Constellation igazi multifunkciós hajó, amelyet mélytengeri csőrendszerek és vezetékek lefektetéséhez használnak. A 3000 tonnás emelőkapacitású hajó a nyílt tenger minden viszontagságával képes szembeszállni a csőrendszer elemeinek helyszínre szállítása és tengerfenéken történő elhelyezése során.

Saipem 7000

Hihetetlen méretek. (Kép: MKPhotography)

Ismét egy, az olasz olaj- és gázipari cég, a Saipem által üzemeltetett hajó. Az 1988-ban üzembe helyezett félig elmerülő úszódaru két, egyenként 7000 tonna emelőkapacitású daruján képes 14 ezer tonnát 42 méteres magasságba emelni.

A legmodernebb ballasztrendszerrel felszerelt mérnöki csoda olyan hatalmas, hogy működtetéséhez 700 fős személyzet szükséges. Igazi úszó város.

SSCV Sleipnir

Bemutató videó erről a lenyűgöző hajóról

Jelenleg az Odin híres nyolclábú lováról elnevezett SSCV Sleipnir birtokolja a legnagyobb úszódaru címét a maga két, egyenként 10-10 ezer tonnás kapacitású darujával.

A hatalmas acéltestet nyolc hajtómű mozgatja, mégpedig viszonylag gyorsan, a hajó végsebessége ugyanis több mint 12 csomó. Hogy a hajó mozgatása és üzemeltetése gazdaságosabb és mindemellett környezetbarátabb legyen, a meghajtás LNG, azaz cseppfolyósított földgáz biztosítja.

Nézzétek meg a listát ti is, aztán írjátok meg, melyik a kedvencetek róla!

(A képek forrása a Marine Insight és a Wikipedia, a videót a Youtube-on is megnézheted.)

Szerintem nincs is olyan kisfiú, aki életének valamely – jellemzően elég korai – szakaszában ne akarna rendőr, katona vagy tűzoltó lenni. Esetleg mindhárom. Ez a késztetés persze teljesen érthető, hisz számos olyan tárgy veszi körül őket, amely lenyűgöző egy kisgyerek számára. Mindhárom esetben ott van ugye az egyenruha. A katonáknál és rendőröknél a fegyver, a bilincs, a tűzoltókon a menő sisakok. Na meg a lenyűgöző gépjárművek a hangos szirénával és a piros vagy kék villogóval. Daruk viszont csak a kibővült feladatrendszer miatt már katasztrófavédőknek hívott tűzoltóknál vannak.

A Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis működtetésének fő célja a tűzvédelmi tervezők, karbantartók, üzemeltetők, a tűzoltók és a civil lakosság közötti kapcsolat megteremtése. Ennek érdekében az oldalon rengeteg hasznos és érdekes információ található. A Szertár rovatban például számos tűzoltó-gépjárműről olvashatunk sok érdekességet. Innen válogattam ki a nekem legkedvesebb, daruval vagy emelővel felszerelt gépeket.

Volvo emelőkosaras gépjármű

Acél és alumínium hidraulikus emelő

Gyártmány, típus: Volvo FL10 Bronto-Skylift F42 HDT

Az 1997-ben gyártott 26 tonna összsúlyú gépet 9600 cm3-es dízelmotor mozgatja. Az AUN-981 forgalmi rendszámú Volvót a fővárosi tűzoltók magasabban lévő tüzek oltására, illetve magasból mentésre használják, mivel a daruszerkezet végén lévő kosárban akár több ember is elfér.

Iveco létrás gépjármű

Piros autó, kék villogó

Gyártmány, típus: Iveco 150 E 27

A HLM-423 forgalmi rendszámú Iveco a Pécsi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon áll készenlétben, hogy a forgóasztalos létra felépítménye segítségével a baranyai megyeszékhelyen és környékén magasból mentési vagy tűzoltási feladatot lássanak el vele.

Mercedes-Benz gépezetes tolólétra

Gépezetes tolólétra. Már a neve is menő.

Gyártmány, típus: Mercedes-Benz 1617

A Lánglovagok információi szerint utoljára a Kőszegi Önkormányzati Tűzoltóság használta – főleg kidőlt fák által okozott károk elhárítására – ezt az 1968-ban (!) gyártott Mercedes-Benz tűzoltóautót. Az 5675 cm3-es motorjából kicsiholt 81 kW-os teljesítmény persze ma már megmosolyogtató.

Liebherr tűzoltódaru

4 tengely, komoly daruszerkezet

Gyártmány, típus: Liebherr LTM 1050

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által üzemeltetett Liebherr tűzoltódarut elsősorban felborult kamionok mentésére használják, de akkor is nagyon hasznos, ha az ország karácsonyfáját kell a helyére állítani a Kossuth-téren.

Faun tűzoltódaru

Jól látható a dobra feltekert nagy szakítószilárdságú acélsodrony

Gyártmány, típus: Faun Tadano BKF 35-4

40 tonna összsúly, 4 tengely, összkerékhajtás, komoly emelési kapacitás. Még egy „nagyvas” a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól.

Ti ismertek további tűzoltódarukat? Ha igen, írjátok meg kommentben!

(A képek a Lánglovagok oldaláról származnak.)

Épp érdekes, darukkal kapcsolatos hírek után keresgéltem a neten, amikor böngészés közben ráakadtam a holland Jumbo Maritime hatalmas teherszállító hajóira, amelyek jóformán hetente döntik meg az egyszerre a fedélzetre emelt rakományuk tömegének rekordját. Úszódaru után úszó daruk a blogon.

A cég

A Jumbo Maritime története a hatvanas években kezdődött, alapítóinak azzal az ötletével, hogy olyan rakományokat szállítsanak, amelyek nem férnek bele a tengeri szállítmányozásban elterjedt konténerekbe.

A flotta első hajója a négy, egyenként 12 tonna teherbírású daruval felszerelt Stellaprima volt, amelyet szép sorban követtek az egyre nagyobb, jobb és erősebb hajók, egyre komolyabb darukkal szerelve.

A kezdeti A-osztályú zászlóshajót követően a Jumbo legnagyobb és legmodernebb hajói ma már a K-osztályú acélóriások.

A flotta hajóinak emelési kapacitása napjainkban 650 tonnától egészen 3000 tonnáig terjed.

A rekordhalmozók

A Jumbo flotta ékkövei a K3000-es Jumbo Kinetic és Jumbo Fairmaster.

28 méteres szélességük mellett hosszúságuk valamivel több, mint 152 méter. Ez nagyjából egy futballpálya másfélszerese, szóval nem kicsik.

Mindkét hajó kettő-kettő, egyenként 1500 tonna teherbírású, a Huisman által gyártott daruval van felszerelve, amelyek így összesen 3000 tonna rakományt tudnak a 3250 m2-es fedélzetre emelni. A hajók maximális sebessége 17 csomó, a fogyasztásukat pedig szerintem inkább ne firtassuk.

Éjszakai rakodás

 Átadás előtti terhelési teszt

A legfrissebb rekord

Az idei év elején a Kinetic döntötte meg saját és egyben a Jumbo Maritime korábbi, 2019-es rekordját azzal, hogy az olaszországi Ortona kikötőjében a fedélzetére emelt két reaktort, amelyek közül a 62x8x8 méteres nagyobb 2086 tonnát nyom.

Mivel Ortonában 6,8 méter a megengedett legnagyobb merülés, a hatalmas tömegű teher bepakolása előtt a Kineticet kicsit vissza kellett bontania a legénységnek. Már csak azért is, mert a hajóra további két reaktor várt Porto Margherában, mielőtt útnak indulhatott a rakománnyal Thaiföldre.

A két hajó rengeteg másik mellett folyamatosan nyomon követhető a Marinetraffic oldalon, ahonnan a képek is származnak.

Biztosan mind láttatok már olyan videókat, amelyekben homlokrakodókkal, főleg Bobcatekkel táncolnak, vagy egyéb kunsztokat hajtanak végre. Igazán szórakoztatóak tudnak lenni és néhányban egészen elképesztő technikai tudásról adnak tanúbizonyságot a gépkezelők. Szingapúrban ezt a mókát kicsit átértelmezték és darukkal csinálják. 

Az eredeti Bobcat Dance

Az első, az eredeti tánc a Bobcat egyik reklámfilmjében szerepelt az 1970-es években. Négy gépkezelő amerikai countryzenére „járt el” egy megkoreografált körtáncot négy géppel néhány bála körül. Ez az eredeti felvétel, amely megtalálható a Youtube-on:

https://www.youtube.com/watch?v=cF4X08cEaOU

Az amerikai cég 2008-ban a gép kiadásának 50. évfordulójára egész rendezvénysorozattal készült. Ennek keretében természetesen megismételték a táncot is. Ebben a videóban teljes egészében megtekinthető a felújított tánc:

https://www.youtube.com/watch?v=u25iBRtzEg4

Egyéb kunsztok

Nem kell azonban minden esetben megszervezett bemutató, de még Bobcat gyártmányú gép sem, egy ügyes kezű, jó egyensúlyérzékkel megáldott gépkezelő bármilyen típusú homlokrakodóval komoly mutatványokra képes, akár a normál munkavégzés során is:

https://www.youtube.com/watch?v=cYh3ciokvV0

Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a srácoknak sokszor a rámpa teljesen felesleges:

https://www.youtube.com/watch?v=v82VeGngitc

Jól látszik, hogy a gépek hidraulikája simán megbirkózik azok összsúlyával.

A nagyobb gép sem akadály

Nem csak a kicsi, fordulékony homlokrakodókkal lehet azonban trükközgetni.

Néhány darukezelő (A vonatkozó Napirajz klasszikust mindenki ismeri, ugye?) az óriási acélmonstrumokkal is képes meglepő mutatványokra.

Íme, a kedvenc videóm a témában:

https://www.youtube.com/watch?v=fN2AQkaZGzk

 A távol-keleti darutánc

Szingapúrban, Sentosa szigetén 2010-ben azonban még egyet csavartak a megkoreografált, gépekkel végzett összehangolt mozgás témáján: turistalátványosságot kreáltak két hatalmas, ledfalakkal és nagynyomású vízcsövekkel felszerelt toronydaru táncából.

A daruk mozognak a zenére, közben pedig vizet permeteznek szanaszét. De elég is betűkből, íme a videó:

https://www.oase-livingwater.com/en_EN/fountains-lakes/projects/sea-water/crane-dance.html

Ti ismertek hasonló látványosságokat?

A képet készítette: Siti Rahmanah Mat Daud megtalálható: Unsplash

Néhány napja a budai alsó rakparton autózva érdekes szerkezetre lettem figyelmes: a Petőfi híd és a Rákóczi híd (leánykori nevén Lágymányosi híd) között kötött ki a Clark Ádám hajó, Magyarország legnagyobb úszódaruja. Utánanéztem hát, mit is érdemes tudni erről a lenyűgöző méretű úszó acélszerkezetről.

Története

Az 1970-es évek végére időszerűvé vált az Árpád-híd bővítése és szélesítése. A munkához a rendelkezésre álló két úszódaru, a József Attila és az Ady Endre nem volt megfelelő, mivel emelőkapacitásuk „csupán” 100-100 tonna volt, nem tudták volna helyükre emelni a híd új elemeit.

A probléma megoldására a Fővárosi Tanács 1979 márciusában megrendelte a Magyar Hajó és Darugyártól.

A közel 100 millió forintba kerülő, 1980. október 21-én vízre bocsátott monstrum kifejlesztője Szabó Endre gépészmérnök, tervezője pedig – ezen munkájáért formatervezési nívódíjjal is jutalmazott - Mikó György hajóépítő szakmérnök volt.

A nagy teherbírású acélból készült gémet úgy tervezték, hogy teherbírása 120 tonna, ha az tíz méterre nyúlik ki, és 100 tonna húsz méteres kinyúlással. Emelési magassága átadásakor 46,5 méter volt.

A Hableány kiemelése során jól láthatóak a csigához rögzített, nagy szakítószilárdságú acélsodronyok.

Műszaki adatai

Mozgatásáról két 520 lóerős, Scania DS 14 dízelmotor gondoskodik, amelyeket a zajcsökkentés érdekében gumibakokra szereltek.

A motorok a 60.000 literes üzemanyagtartályt 200 óra alatt ürítik ki. 300 liter óránként… Nem bánom, hogy nem nekem kell tankolni.

A két kormánnyal irányított hajó 16-17 km/órás végsebességre képes.

Az emeléshez szükséges ellensúlyt a hajótest két oldalán, illetve közepén elhelyezett ballaszttartályok biztosítják.

Feladatai

A Clark Ádám 1980 óta aktív szerepet kapott minden jelentős magyarországi híd építésében. Ezek, valamint a külföldi megrendelések teljesítéséhez teherbírását átalakítások során 1995-ben előbb 150, majd 2006-ban, a Megyeri-híd építése előtt 200 tonnára emelték.

Egyebek mellett az alábbi jelentős hídépítési munkák során vették igénybe:

• A Deák Ferenc híd építése az M0-s autóúton
• A Lágymányosi híd (ma Rákóczi híd) építése
• A bajai Türr István híd felújítása
• Mária Valéria híd építése
• A szekszárdi Szent László híd építése
• Pentele híd építése
• Megyeri híd építése
• Újpesti vasúti híd felújítása
• A Monostori híd építése

A Clark Ádám a hídépítési és -felújítási munkák mellett mentési feladatokat is ellát a Dunán, komoly sajtónyilvánosságot kapott a balesetben elsüllyedt hajó kiemelése 2019-ben.

Ha azt mondom, Hamburg, a legtöbben azt válaszolják, hogy hanza, Németország második legnagyobb városa, meg beugrik a vöröslámpás Sankt Pauli negyed, esetleg a futballcsapatok: a HSV és a Sankt Pauli. Ez mind igaz is, ráadásul az FC Sankt Paulinak van a futballtörténelem legmenőbb szögletzászlója. Engem viszont mindezek mellett előtt Hamburg kikötője érdekel.

Hamburg identitásának meghatározó eleme

Mert persze, 1200 éves történelem, kulturális látnivalók, izgalmas éjszakai szórakozóhelyek, multikulturális gasztronómia, jó hangulat, a luxus és az alternatív bohémság keveréke.

Ezek alapját azonban a víz, az Elba és a tengeri kapcsolat, azaz a kikötő teremtette meg.

Noha Hamburg nem a tengerparton, hanem attól 110 kilométerre, az Elba torkolatában fekszik, Németország tengeri kapuja.

Sőt, Európában is jelentős, áruforgalmát tekintve ugyanis Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb tengeri kikötője.

Számtalan érdekes látnivaló

Egy kikötőben, pláne egy hatalmas, 64 km²-es kiterjedésű kikötőben pedig rengeteg a látnivaló. Ott vannak természetesen a hajók, amelyek vonzzák a hozzánk hasonló fanatikus rajongókat.

Napokat el lehet tölteni azzal, hogy a szárazföldről, vagy a látogatóknak szervezett hajótúrák egyikén, testközelből, egy hajó fedélzetéről is megcsodáljuk a lehorgonyzott teherhajókat, hatalmas óceánjárókat vagy kecses jachtokat.

Esetleg elveszni a világ leghatalmasabb raktárkomplexumában, a több mint százéves Speicherstadtban, ahol az ódon hangulatot árasztó vöröstéglás raktárak között tea, kávé és egzotikus fűszerek illata lengi be az utcákat és szinte megelevenednek előttünk gyerekkorunk olvasmányélményei és Rejtő Jenő ikonikus karakterei.

A Speicherstadt

A lenyűgöző Speicherstadt 2015 óta az UNESCO Világörökség része. Méltán.

Azok is megtalálják azonban számításaikat Hamburgban, akik modern és csillogó nagyvárosi épületeket keresnek. A csatornákkal szabdalt HafenCity elképesztő látványt nyújt hipermodern lakó- és irodaépületeivel, köztük lesz hamarosan Hamburg legmagasabb felhőkarcolója is, az Elbtowerrel.

HafenCity: az Elbphilharmonie a modern építészet egyik remekműve

A dokkok

Számomra azonban ezek a látnivalók mind háttérbe szorulnak a dokkok mögött.

Ami engem Hamburgban leginkább lenyűgöz, az a világ legmodernebb, teljesen automatizált konténerkikötője, a 2003-ban megnyílt Altenwerder Terminál.

Ennek, valamint a három másik konténerterminálnak (Burchardkai, Eurogate, Tollerort) közel három kilométeres a partszakasza. A 2850 méteres rakodósávon egyszerre nyolc óriási konténerhajó tud dokkolni.

Ehhez pedig daruk kellenek. Rengeteg. Elképesztő méretű híddaruk és portáldaru-rendszerek, megszámlálhatatlanul sok forgó- és bakdaru, emelő és hidraulikus emelőasztal folyamatos működtetése szükséges ahhoz, hogy a kikötő működése zökkenőmentes legyen.

Csodálatosan megkomponált zűrzavar ez, amely engem teljesen lenyűgöz.

A konténerkikötő

A jövő

Hamburg és a kikötő vezetése folyamatosan keresi a fejlődés lehetőségeit, nem csak ülnek babérjaikon. Ennek egyik legékesebb példája, hogy aláírt megállapodásuk van a Virgin Hyperloop céggel a konténerek szupergyors szállítására, ami igazán XXI. századi megoldás lesz, ah megvalósul.

Ha tehát a COVID elmúltával újra megnyílik az utazás lehetősége, Hamburg abszolút ajánlott úti cél akár egy hosszú hétvégére, akár hosszabb időre.

Hamburg táncoló tornyai

(A képek forrása szokás szerint a Pixabay.)

Többen bizonyára felkapjátok a fejeteket: Záhony, mint utazási célpont? Higgyétek el, a darumániásoknak megéri azt a néhány óra vonatozást, hogy lássuk a záhonyi átrakókörzetet, ami Magyarország legnagyobb árumennyiséget átbocsátó vasúti komplexuma és tele van izgalmasabbnál izgalmasabb darukkal és egyéb ipari gépekkel.

Egy kis történelem

Az észak-kelet-magyarországi vasútvonalak a Magyar Államvasutak 1867. évi megalakulását követően államosítások révén kerültek a MÁV tulajdonában.

A vesztes oldalon megvívott II. világháborút követően Záhony szerepe át- és felértékelődött. A Szovjetunióban ugyanis az orosz birodalmi vasút utódjaként széles nyomtávolságú vasúti pályát építettek ki, amely nem integrálható az európai rendszerbe, ezért szükségessé tette a határokon átrakó pályaudvarok kialakítását.

Ez a tény, illetve az, hogy a vesztes világháború következményeként a Szovjetuniónak küldendő jóvátételt a Miskolc-Kassa-Ágcsernyő útvonal helyett a Záhony-Csap vonalon szállították, jelentős fellendülést hozott a térségbe.

A Tiszán átívelő vasúti híd Záhonynál

A vasúti forgalommal és az átrakás munkaerő-igényével párhuzamosan az ötvenes években néhány száz fős kistelepülés Záhony lakossága is a sokszorosára növekedett.

Normál nyomtáv-széles nyomtáv

9 centiméter. Ennyi a különbség a normál és a széles vasúti nyomtáv között.

Ez a néhány centiméter okozta, hogy a kezdetben csupán két, egy-egy 1435 milliméter nyomtávolságú, európai szabvány szerinti normál és 1526 milliméter nyomtávolságú vágányból álló vasúti megállóból egy közel 100 négyzetkilométer területű átrakókörzet vált Záhonyban, ahol a hetvenes-nyolcvanas évekre jószerivel mindenféle rakomány gépesített átrakására lehetőség nyílt.

Portáldaru-rendszerek, híddaruk és bakdaruk és egyéb, igen komoly méretű és teherbírású emelők biztosították a hatékony és biztonságos munkavégzést.

A nem annyira fényes jelen

Az organikus fejlődés a rendszerváltást és a Szovjetunió felbomlását követően megakadt, az átrakásra váró árumennyiség jelentősen csökkent.

A korábban széles termékpaletta helyett az ömlesztett áruk (acél, vasérc, szén, koksz, építőipari és vegyipari termékek) kerültek túlsúlyba, amiket főként a „csúszda” nevű szerkezettel, a vagonok egymás alá-fölé állításával, a felső vagonok rázásával rakodnak át.

A „csúszda” felső része, a rázópad. A háttérben nagyméretű híddaru

A fényesebbnek tűnő jövő

Emelkedésnek indult azonban a Kínából érkező konténereket szállító vasúti szerelvények forgalma, ezzel pedig ismét felpörgött a másik – számomra sokkal izgalmasabb – átrakási módszer, a tengelyátszerelés.

Ennek során a határátlépésre készülő tehervagont rakománnyal együtt megemeli egy hatalmas méretű, természetesen hidraulikus daru, majd egész egyszerűen kicserélik alatta a keskeny-normál nyomtávú tengelyeket, attól függően, melyik irányba folytatja tovább az útját.

Daru a tengelyátszerelőben. Rajta élénk színű jelzés, a dolgozókon munkavédelmi sisakok.

A környék tehát izgalmas úticél, amely tele van lenyűgöző emelőkkel, de azoknak is bejön, akik pusztán indusztriális hangulatra vágynak. A vonatok a Nyugati Pályaudvarról indulnak...

(A képek forrása a Qubit.)

2020 nyarán terveztem meglátogatni a Berlinben élő rokonaimat, ami az ismert pandémiás helyzet miatt sajnos nem jöhetett létre. Németország napjainkban is szigorúbb kijárási tilalmakat tart fenn, mint Magyarország, így az utazás bizonytalan ideig tolódik. Pedig a rokonlátogatáson kívül egyéb, a hobbimhoz kapcsolódó célom is lenne: az Autostadt és az Autótornyok a közelben lévő Wolsburgban.

Az Autótornyok a Wolfsburgban található Volkswagen gyár köré épült szórakoztató központ, az Autostadt nevezetességei. A két horganyzott acélból készült, 48 méter magas, teljesen üvegezett torony érdekesen összhangban van az autógyár hagyományos téglából készült csarnokaival és a Volkswagen erőmű kéményeivel. Önmagukban is megtekintésre érdemes modern épületek, azonban engem elsősorban a belsejük érdekel.

Az Autótornyok

A tornyok alkotják ugyanis az Autostadt autószállító rendszerének szívét. Bennük tárolják a legyártott, a vásárlók által a helyszínen átvenni kívánt autókat, amelyekből akár 400 darab is elfér - tornyonként.

Az új autókat a szomszédos Volkswagen gyárból a sínekre szerelt, teljesen automatizált robot-raklapos rendszer segítségével gurítják át a tornyokba. A járműveket ott tornyonként két-két felvonó segítségével helyezik el a kijelölt helyükün.

Az új autókat nagyjából 24 órán keresztül tárolják ott, mielőtt azokat átadnák az ügyfeleknek. A számítógépes rendszeren kiválasztott járművet az emelőrendszer továbbítja a torony közepére, ahonnan finoman leereszkedik a földszintre. Ezt követően egy alagúton átgurul az Autóelosztó Központba, ahol a Last Finish területen felszerelik a rendszámtáblát és az ügyfél boldogan birtokba veszi a ténylegesen nullkilométeres autóját.

A folyamat – természetesen járványidőszakon kívül – naponta közel 500 alkalommal zajlik le.

Munkában az emelő.

Az emelők

Természetesen engem leginkább az emelők érdekelnek, mivel a tornyok látogathatóak, lehetőség van belülről is néhány pillantást vetni a rendszer technológiájára és működésére.

A körülbelül 20 perces program során a látogatókat ugyanazon az emelőrendszeren viszik fel a 20. emeleti megfigyelőpontra, amely a járműveket is szállítja. Innen nem csak az emelő figyelhető meg működés közben, hanem remek kilátás nyílik Wolfsburg városára és Autostadtra is.

Annak érdekében, hogy a vendégek még jobban élvezzék az utazást, az őket szállító biztonságos, 6 fős, üvegezett kabin viszonylag lassú, másodpercenként 1 méteres sebességgel mozog.

A kabin

A rekord

Pedig a rendszer ennek a duplájára is képes. Az Autótornyokban található emelőrendszer 2014-ben ugyanis bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe.

A rendszert a rendkívüli felvonók kategóriájában a „világ leggyorsabb automatikus parkolási rendszerének” ismertek el. Az új rekordot jelentő, másodpercenként 2 méteres sebességgel 1 perc és 44 másodperc alatt tudnak egy-egy járművet a tornyok bejáratától a legmagasabb parkolóhelyig elszállítani.

Ugye, hogy izgalmas? Természetesen hidraulikus autóemelőket itthon is gyártanak, de azok közel sem ilyen gyorsak. Az Autostadtról és a tornyokról további információ a honlapjukon vagy a Facebook oldalukon érhető el.

Amíg nem tudok saját fotókat készíteni, be kell érjük mások Pixabay-en megosztott képeivel.

Amikor az ember már egy fél éve otthonról dolgozik, ráadásul van otthon egy kisgyerek is, igen jártas lesz a mesecsatornák műsorát illetően is. Ha pedig annyira kedveli a darukat és emelőket, hogy még blogol is róluk, azonnal kiszúrja őket a mesék szereplői között is.

Bob, a mester - Colos

Bob, a mester, építs házat, Bob, a mester, menni fog!” - így kezdődik az egyik dal az angol animációs sorozatban.

A széria (angolul: Bob the Builder) főhőse – egészen meglepő módon – Bob, a mindig munkavédelmi sisakban lévő ezermester, aki képes megjavítani, vagy felépíteni bármit, amit kell, vagy amit a kisváros polgármesterasszonya kitalál.

Segítségére van két munkatársa, valamint munkagépei is. Markos, a kotró főleg a bajkeverésben járatos, viszont a kedvenc karakterem Colos, aki nem más, mint egy nagy autódaru.

Ha valami nehezet kell megemelni, vagy le kell pakolni Tonnás, a kamion rakományát, mindig a kék daru segítségére van szükség. Colos pedig, nevéhez híven, beveti a kitolható gémjét, és az arra sodronnyal rögzített horog segítségével mindent megemel.

Thomas és barátai – Cranky és egyéb karakterek

A Thomas és barátai (eredeti cím: Thomas & Friends) egy 1984-ben indult angol oktató, ismeretterjesztő televíziós sorozat gyerekeknek, amely 1984-től 2008-ig tárgymozgatásos animációval, 2010-től pedig már számítógépes animációval készült.

Főhőse Thomas, a bátor és becsületes gőzmozdony, aki egy kitalált, a valóságban nem létező sziget, Sodor egyik vasútvonalán lát el feladatokat és keveredik különféle kalandokba.

Sodor térképe

 A sziget – amely Anglia és a Man-sziget között fekszik – rengeteg karakter otthona, így Thomas mellett számos gőz- és dízelmozdony is feltűnik, de időről-időre szerepet kap a kalandok során Cranky, a kikötői daru, Owen, az emelőlift, Reg, a roncstelepi daru, illetve Beresford, a szárazföldi rakodódaru is.

Tájkép a Man-szigetről. Ha létezne, Sodor is hasonlóan vadregényes lenne.

Verdák – Matuka, az autómentő

A 2006-ban bemutatott Verdák (Cars) a Pixar hetedik számítógépes animációval készített családi filmje, amelynek világát megszemélyesített autók és egyéb járművek népesítik be.

Főszereplője Villám McQueen, a Szelep Kupa versenysorozat zöldfülű újonca. A film elején fiatalságának teljes tudatában elbizakodottan és arrogánsan viselkedik, a környezetével semmit nem törődve csakis az érdekli, hogy ő legyen az első újonc, aki megnyeri a Szelep Kupát és ezzel egy rendkívül jövedelmező szerződést kössön vele a Dinoco nevű szponzor.

Egy eltévedés során azonban Szelepfürdőbe kerül, ahol új barátokra tesz szert és megváltozik az élete. A sztoriról nem is írnék többet, mert feltétlenül érdemes megnézni ezt a remek, felnőttek számára is élvezhető mozit, amely a Pixar legjobb munkái közé tartozik.

Olyannyira jó, hogy Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs film, valamint a legjobb eredeti betétdal kategóriájában is.

Ami – vagy inkább, aki – miatt szerepel a listánkon, az nem más, mint Szelepfürdő rozsdás, nem túl okos, ám nagyon hűséges autómentője, Matuka.

Az 1951-es kiadású International L-170-es modelljéről mintázott, ütött-kopott Matuka mindig visszarángatja Villám McQueen-t a földre és mindig tartogat egy-két vicces beszólást. A magyar szinkron remekül sikerült, az autómentő hangját az azóta tragikusan hirtelen elhunyt Gesztesi Károly adta, aki kiemelkedően jó munkát végzett.

A valóságban is megépített Szelepfürdő egy családi vidámparkban.

Kihagytam valakit a felsorolásból? Ti tudtok még darukat és emelőket más mesékben?