Magyarországon található az egyik legrégebben üzemelő, azonban napjainkban is több helyen alkalmazzák, ahol több embert kell üzembiztosan szállítani egymástól jelentős szintkülönbségen elhelyezkedő végállomások között. A siklóvasút a XIX. század találmánya, amely azonban napjainkban is gazdaságosan működtethető.

Mi is az a siklóvasút?

A siklóvasút (németül: Standseilbahn, angolul funicular, franciául funiculaire) olyan kötött pályás közlekedési eszköz, amelynek emelkedési szöge nagyobb, mint az a vasutak és villamosok esetében szokásos.

A szintkülönbség leküzdése érdekében a siklók egy vagy több drótkötéllel vannak felszerelve, ezek, valamint a magasabban fekvő állomáson lévő motorok és csigák biztosítják a siklóvasutak szerelvényeinek mozgatását. A siklóvasutak a hegyi felvonók és a fogaskerekű vasutak alternatívái.

Forrás: Csodálatos Magyarország

Az energiafelhasználás optimalizálása érdekében a siklók szinte minden esetben két szerelvénnyel rendelkeznek, amelyek ingajáratban közlekednek, azaz amíg az egyik felfelé megy, addig a másik szerelvény lefelé halad. Ez a megoldás biztosítja az egyensúlyt és ezzel lehet elérni a megfelelő húzóerőt a lehető legkisebb mértékű energia befektetésével.

A két szerelvény csupán a pálya közepén találkozik egymással. Erre többféle megoldás létezik, a siklók kiépíthetőek kétsínes, háromsínes és ritkábban kétszer kétsínes (kétvágányú) megoldással egyaránt.

A siklóvasutak kocsijainak speciális kialakítása révén azok utazási vagy rakszintje a pálya emelkedése ellenére is végig vízszintes marad.

A kezdetek

Az első modernnek tekinthető ingaforgalmú sikló a lóvasutak elterjedését és a földalatti vasút feltalálását követően, 1862-ben készült el a franciaországi Lyon és Croix Rousse között. Ezt követte másodikként, 1870-ben a Budavári Sikló átadása, amelynek építését Széchenyi István fia, Széchenyi Ödön kezdeményezte. A Budavári Sikló pályája 95 méter hosszú.

A napjainkban hozzávetőlegesen másfél perces út alatt a felfelé közlekedő, 24 személyes kocsija 50 méteres szintkülönbséget küzd le.

Érdekesség, hogy néhány évvel az első budai sikló átadása után elkészültek a tervek a második, Gellért-hegyre vezető vonal kialakítására is, ennek megvalósítására azonban az elmúlt több mint száz évben nem került sor.

Az első vonalak üzembe helyezését számos egyéb siklóvasút követte a világ különböző pontjain. Ekkortájt a siklók zömét gőzgép üzemeltette, míg napjainkban természetesen a legtöbb elektromos meghajtású. Némelyikük – korszerűsítést és egyes esetekben átépítést követően – még ma is üzemel.

Ezek közé tartozik természetesen a Budavári Sikló, a lisszaboni, de szintén nem mai darab a talán legismertebb -de egészen biztosan a legtöbb filmes és sorozatos megjelenéssel büszkélkedő – Los Angeles Bunker Hill negyedében közlekedő Angels Flight sem.

Napjainkban

Természetesen azóta is épültek és épülnek siklóvasutak a világ számos pontján, mivel gazdaságosan működtethetőek és nem csak turistalátványosságként funkcionálhatnak, hanem szerves részévé válhatnak egy-egy város tömegközlekedési rendszerének.

Budapesten járva tehát nem csupán a hegy gyomrában lévő lift lehet érdekes megközelítési módja a Budai Várnak, de a Clark Ádám térről induló Budavári Sikló is.