Egy 2017-es felmérés szerint Budapest – és ezzel vélhetően az ország – legforgalmasabb pontja az Örs vezér tere, napi 150 ezres utasforgalommal. Ennek majdnem a dupláját, napi 250 ezret bonyolít a hollandiai Amsterdam Centraal. Ha pedig ehhez az elképesztő utaslétszámhoz hozzávesszük, hogy a hollandok hagyományosan sokat közlekednek kerékpárral, arra juthatunk, hogy a forgalmas csomópontban leparkolt (lerakott, ledobott, elhagyott…) kerékpárok száma elképesztően magas.
A probléma
Olyannyira magas, hogy az átszálló ingázók által minden fixen rögzített tereptárgyhoz lelakatolt kerékpárok nem csak önálló turistalátványossággá váltak, de már a pályaudvar körüli autós és gyalogosforgalmat is akadályozták. Megoldást kellett hát találni, ahogy azt Utrechtben is tették, amikor 2019-ben a város központjában megnyitották a világ legnagyobb, 12 ezer bicikli tárolására alkalmas kerékpárgarázsát.
Tudtad? Egyes felmérések szerint Amszterdamban a kerékpárok száma meghaladja az állandó lakosokét.
Amszterdamban azonban, pláne a pályaudvar környékén közel sincs annyi szabad hely, hogy az utrechtihez hasonló méretű garázst építsenek, noha az igények ezt diktálnák.
A csavar
A probléma megoldása Amszterdamban is az építkezés lett, csak épp nem a megszokottabb magasépítés, hanem a mélyépítés. A 2023 első hónapjaiban átadott hatalmas, 7000 bicikli befogadására alkalmas Stationsplein kerékpártárolót ugyanis az IJ-folyó alá süllyesztették, ahol a felszín alatt kapcsolódik a metróállomáshoz és az amszterdami központi pályaudvarhoz, így az ingázók és más utasok kerülő nélkül közlekedhetnek a tömegközlekedési eszközökkel is.
Mivel Hollandia, pontosabban a Holland-síkság jelentős része mélyföld, azaz olyan terület, amely a tengerszintnél alacsonyabban fekszik, a hollandok nagy tudással és szakértelemmel rendelkeznek a vízzel kapcsolatban, ezért képesek építkezni olyan területeken is, ahol sok a víz, illetve a víz alatt is.
Tovább bonyolítja azonban a dolgokat, ha a kivitelezést egy ilyen forgalmas, teljes kapacitással működő közlekedési csomópontban kell végrehajtani.
A megoldás
Amszterdamban pedig épp így tettek, ezért is hívták a projektet „nyílt szívműtétnek”. A víz alatti bringagarázs építése 2019-ben kezdődött, az ember alkotta szigeteken álló állomás mellett a terület leválasztásával és a víz leeresztésével.
Ezt követően darukkal és emelőkkel jelentős mennyiségű üledéket és homokot termeltek ki a mederből, mielőtt annak falát betonnal megerősítették.
Az így létrehozott „medencében” szintén betonnal kiöntötték a leendő garázs padlóját, majd létrehozták azt az oszloprendszert, amely a tetőt tartja. A Google Maps 2021. augusztusi utcaképén jól látszik az elkerített építési terület fölé magasodó toronydaru. Az építkezés befejeztével újra elárasztották az öblöt, így az egész építmény víz alá került.
A folyamatot kiválóan szemlélteti az alábbi time-lapse videó:
A lenyűgöző, XXI. századi megoldásokkal készült garázst az amszterdami bringások néhány hete már birtokba is vették.
Siggy Nowak képét a Pixabay -ről töltöttem le.
