@Salvatore Bonanno: Köszönöm, ez is egy jó hír.
A rohadt szél az igen, egy igazi svéd intézmény, minden vízparton, nem kell hozzá magasság sem, rettenetes tud lenni.Szegény nejem nem értette, mikor kiköltöztünk, hogy az ilyen ruhaprospektusokban miért vannak az emberek a vízpartokon nyáron is kabátban.Hát ezért.
:D

Bejegyzés: Miért híres a Katarinahissen lift Stockholmban?

@geegee: november elején voltunk, akkorra már kész volt a felújítás és működött. A kilátás parádés, bár a szél le akart minket fújni a hídról. :-)

Bejegyzés: Miért híres a Katarinahissen lift Stockholmban?

@gigabursch: Igen, nagyon jó kis dögök ezek szerintem is.
Egyszer lehetne már ilyen olimpiaszerű versenyt rendezni ezeknek, ügyességi feladatok, bírkózás, ki tudja felborítani a másikat hamarabb, stb...
:D

Bejegyzés: Fürge kis mindenesek

Hát jó, majd akkor felkeressük, bár én már egy ideje elengedtem ezt a témát, hogy ez a Kati-lift valaha is fog még működni...
:D
13 év alatt cirka háromszor-négyszer jártam rajta, mindig a domboldal felől, és soha a büdös életben nem működött, nem lehetett rajta lejutni a térre.És sose találtam semmilyen infót se arról, hogy valaha is újra fog-e nyílni majd...

Bejegyzés: Miért híres a Katarinahissen lift Stockholmban?

Én speciel csak Hólyagnak hívom, már mint a Globent.Nem voltunk még sajnos se bent, se rajta, de tervben van már egy ideje.
Az a baj az összes ilyen magaslattal, a Kaknászt is ide vehetjük, hogy nem igazán a belvárosi rész, szóval távcső és vagy hosszú, fényerős objektív erősen ajánlott a látogatáshoz.
Amúgy mi ez a sok svéd érdekeltségű poszt, van valami kinti kapcsolat netán?
:D
Már, ha publikus.

Bejegyzés: Üveggondolák a város felett

Elég nehéz lenne eldönteni, hogy mennyire innováció, és mennyire megalománia. Azt azért figyelembe kell venni, hogy egy átlagos városlakó viszonylag kis körön belül eléri a mindennapi szükségleteit. Ez ebben az esetben pipa. Egy átlagos város a történelmi szerkezete miatt kaotikusnak mondható a közlekedésszervezésben. Na ez itt tuti megoldódik. Egy átlagos város energia-, és közműigénye, és ellátási lehetőségei rettenetesen bonyolultak. Ebben az esetben áttekinthető,szervezhető. A város széle mindenütt közel van, mint ahogyan a belváros is szakaszosan ismétlődik az egész építményben. Azt ugyan nem értem, hogy miért kell olyan magasra építeni, hiszen van hely bőven, de maga a csíkban elrendezett város koncepciója talán nem is olyan nagy marhaság.

Bejegyzés: Az emberiség lakhatásának jövője vagy a nagyravágyás újabb emlékműve?

Falanszter.

Bejegyzés: Az emberiség lakhatásának jövője vagy a nagyravágyás újabb emlékműve?

Első ránézésre is nyilvánvaló baromság az egész.
A városok okkal nem fejlődtek így soha és okkal nem építkeztek olyan hülye helyre, mint ezt.

Ez illeszkedik a mai divatos "a CGI és a marketing bullshit mindent elbír" megközelítésbe.

Bejegyzés: Az emberiség lakhatásának jövője vagy a nagyravágyás újabb emlékműve?

Amúgy maguk ezek a bobcatek zseniális találmány kategóriában vannak az én mércémen.

Bejegyzés: Fürge kis mindenesek

Köszönjük, érdekes kis írás. A portál-, bak- és kikotői daruk sem stbabilak (sínpályán mozognak), ahogy a vasúti daruk sem. De a mozgásnem csak egy lehetséges osztályozási mód, a meghajtás lehet a másik stb. Várjuk a folytatást! BUÉK

Bejegyzés: Darukisokos - Melyik daru mire jó?

Tetszik

Bejegyzés: Egy igazán extra lakóautó saját lifttel

Köszi, hogy szóltál! Már régen jártam arra. Megnézem és megpróbálok kideríteni róla egy-két érdekességet.

Bejegyzés: Felvonók speciális üzemmódjai

A szombat üzemmód kész röhej...

Más:
A Déli-összekötő építésénél a 200 tonnás emelő képességű Clarck mellett dolgozik egy bárkára állított bazi nagy lánctalpas daru a Hídépítő Speciál alkalmazásában. Erről esetleg tudsz valami bővebb infót?

Bejegyzés: Felvonók speciális üzemmódjai

@gigabursch:
Kiéhezett => kiégetett
A f.sz kivan az Android okostelefon intelligens szójavítás baromságaival...

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@arthurthedent:
Tehát a lebomlasi sorral az a legnagyobb gond, hogy ezek nem "kiéhezett" pasztillák voltak, hanem még tartottak valahol - akár a bomlás elején -, így nem lehetett őket módszeresen kiszipolyozni, tehát csak az ilyen állapotban lévő lebomlás maradt nekik, ami nem irányítható, tehát se nem fékezhető, se nem gyorsítható.
S mivel ez nem szabályozható, ezért égeti a betont, meg ha jól értem csinál egy nagy adag, nagy sűrűségű 'varázszselét', ami le akar mászni át eredeti alapozás alá, ami viszont kritikus tk. a rétegvizek miatt.

Jól értem?

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Az ugye megvan, hogy amit idézel, azt nem én írtam? Ugye megvan, hogy a grafikon a sugárzást adja össze és én is azt írtam, hogy a felezési időket nem adhatod össze, de a grafikon sem adja őket össze?

Azt ugye érted, hogy kis intenzitású bomlásból nem lesz nagy intenzitású bomlás?

Hú, figyelj, ennek a matematikája rohadt egyszerű, én nem fogok itt erőlködni. Elég annyi, hogy amit itt írtál annak gyakorlatilag semmi köze nincs ahhoz, amit én mondtam.

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@arthurthedent: Ha a felezési időkből indulsz akkor nem adhatod össze. Mindenesetre nem igaz az eredeti kijelentés

"Eddig világos, hogy sugárzik, még repedezik, még itt van valami alatta, amiből a legintenzívebb cucc már rég elbomlott, a közepes intenzitású mocsok java is már elbomlott, a gyenge sugárzású meg még sokáig fog rezsót játszani, miközben csendesen feleződik és feleződik és kopik."

A nagy intenzitású (kis felezési idejű vagy nagy energiájú) mocsok folyamatosan keletkezik az alacsony intenzitásúakból is. A veszélyes sugárzás egy része folyamatosan újratermelődik.

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@gigabursch: Én vagyok a Brendel, a Lencsés, sőt még a Zöldi is. Így jó neked? A sugárzás mennyisége egy anyagnál nem csak az adott elem sugárzásából adódik, hanem a bomlástermékeiből is. Csak te nem értetted ami írtam.

@belekotty: Már megint. :-(( Én beetetem a balekokat, te meg pecázol itt.

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@belekotty: "Ha A x felezési idővel B-re bomlik, de B x/4 felezési idővel tovább bomlik C-re, annak egészen más lesz a lefutása mintha A csak simán B-re bomlik."

A grafikon adta össze. És miért ne adhatnád össze? Persze nem egyszerűen egy plusz jellel, hanem az időbeli lefolyásukat adta össze időpontról időpontra, a sugárzást összegezve minden időpontra.

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült

@belekotty: "De van olyan hogy gyorsabban sugároz, mert kisebb a felezési ideje."

Gyorsabban? Mit értesz az alatt, hogy valami "gyorsabban" sugároz? Mi a sugárzás "gyorsasága"? Ha azt akarod mondani, hogy több maghasadás következik be, akkor én végig ezt mondtam, intezitásként. A felezési ideje kevesebb, tehát intenzívebben sugároz. Az, hogy a sugárzás "gyorsabb" nekem értelmezhetetlen.

"És nem mindeg hogy 1 MeV a bomlás energiája, vagy 5 MeV, amit követ egy másik 5 MeV-es."
Sok minden nem mindegy. Nyilván. Rengeteg dolog van, ami nem mindegy, eszembe sem jutott mindenre kitérni.

"Nekiállsz vitázni és kevered a hasadási termékek bomlását a transzuránokéval."
Mit értesz az alatt, hogy "kevered"? Összetévesztem? Miből gondolod, hogy bármit is összetévesztettem volna? Egy kalap alá vettem? Nyilván, próbáltam egyszerűbben írni a dolgokról, nem lehet minden részletet kifejteni egy hozzászólásban.

Vitáztam? Igen. És?

Bejegyzés: Csernobil: két bravúr már sikerült