Az elmúlt hetekben Csernobil többször is a figyelem középpontjába került. A jelenleg is tartó orosz-ukrán konfliktusban a terület – és benne az atomerőmű – éppen gazdát cserélt, ami komolyan befolyásolhatja, hogy megkezdjék a közvetlenül a beleset után emelt betonszarkofág – majd idővel a sérült blokk – lebontását, ami már nagyon időszerű lenne.
Az első bravúr
A 36 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án bekövetkezett gáz és vegyi robbanás után, már májusban, elképesztő erőfeszítések árán elkezdtek építeni egy vasbeton szarkofágot, hogy minél jobban elszigeteljék a katasztrófában megsérült négyes blokkot.
A betonszarkofág építése a nap 24 órájában folyt, a munkások egyszerre csak néhány percet tölthettek az építési területen, hogy elkerüljék a halálos mértékű sugárzást. A magas sugárzás miatt a védőruhákat minden egyes nap cserélni kellett. Az óvintézkedések ellenére a munkákban résztvevők közül nagyon sokan fizettek életükkel hősiességükért.
Az építkezésen használt gépek (köztük a hatalmas német Demag 4000-es lánctalpas daruk) a sugárszennyezés mértéke miatt később már nem voltak használhatóak.
Már az építés befejezésekor lehetett tudni, hogy a rohamtempóban felhúzott vasbeton konstrukció csak átmenetileg tudja majd betölteni a célját, ezért már 1992-ben kiírták a pályázatot egy új szarkofág építésére, aminek legalább 100 évig kell majd biztosítania a négyes blokk védelmét és a tervezésekor figyelembe kellett venni a lehetséges környezeti és geológiai hatásokat, valamint az éghajlatváltozást.
A legfontosabb kritérium pedig az volt, hogy a régi szarkofág bontási munkálatai kivitelezhetőek legyenek alatta.
327 méter
Az építést, hosszas tervezés és előkészítés után a Novarka konszern kezdte el 2011-ben, ami egészen 2016-ig tartott. A projekt teljes költsége 2,15 milliárd euróra rúgott, ebből a szarkofág megépítése 1,5 milliárdba került.
A projekt fontosságát mutatja, hogy a finanszírozásába Ukrajna mellett beszállt az Európai Unió, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, több európai ország, Oroszország, az USA, Kanada és Japán is.
A hatalmas, 110 méter hosszú, 257 méter széles, 105 méter magas és körülbelül 36 ezer tonnás, hangárra emlékeztető (árkád formájú) acélból készült szerkezetet a sérült blokktól 327 méterre kezdték el építeni. Az új szarkofágot 2016 áprilisában fejeztek be és november 14-én kezdték a helyére tolni Polytetrafluor-etilén párnákon, lézerrel vezérelt hidraulikus dugattyúkkal. A teljes folyamat az elsőtől az utolsó lépésig 15 napig tartott.
Forrás: euronews.com
Mi jön ezután?
Mivel az új szarkofág megfelelően ellátja a neki szánt szerepet és biztosítja a szükséges védelmet, el lehet kezdeni az első, vasbeton szarkofág lebontását, ami egyre sürgetőbb, figyelembe véve, hogy a szakértők szerint az már csak 2023-ig marad állva.
Az első betonszarkofág elbontása után a következő lépés magának a sérült reaktornak a teljes leszerelése, ami az előzetes becslések szerint 2065-ben fejeződhet be.
A helyszín felmérése után 2021-ben engedélyezték a bontás megtervezésének elindítását, de a következő lépések időpontjait még nem jelölték ki és tekintve, hogy az orosz-ukrán háború teljesen felforgatta a csernobili viszonyokat, a következő mérnöki bravúr végrehajtása még várat magára.
A képet a Pixabayról töltöttem le.
