Néhány héttel ezelőtt Gemenc környékén, a méltán híres ártéri erdőben túrázgattunk. Azóta mindenkinek elmondom, hogy igazán érdemes oda ellátogatni a gímszarvasok bőgési idején kívül is, mert páratlanul szép a táj, amit gyalog, kerékpárral vagy akár csónakkal is felfedezhetünk. Persze, ha már ott voltunk, hazafelé tettünk egy kisebb kitérőt is, hogy megnézzük a Sió-csatorna alsó kifolyásánál lévő Keselyűs Hajózsilipet is.
A Sió-csatorna
A Sió-csatorna jelenlegi állapotában 120,8 kilométer hosszan kanyarog a Balaton és a Duna, pontosabban Siófok és a Keselyűsnél lévő Bóni-fok között. Mivel eredetileg egy természetes vízfolyás volt Magyarország legnagyobb tava és folyója között, a Sió tulajdonképpen egy folyó.
Csatorna jellegét annak köszönheti, hogy jelentős szabályozási munkákat végeztek rajta annak érdekében, hogy a Balaton vízszintjét szabályozhassák. Jelenleg a Sió szélessége 20 és 30 méter között, mélysége pedig 0 és 8,8 méter között váltakozik.
A vízszint ingadozását a vízügyi feladatrendszer okozza: a Sió vízszintje – és hajózhatósága is – mindig attól függ, mennyi vizet engednek bele vízszabályozási célból a Balatonból. A Sió ugyanis a Balaton „túlfolyója”, a tó vízszintje szükség esetén a Sión keresztül csökkenthető és tartható a megfelelő határértékek között.
A jelentősebb műtárgyak
Ahhoz, hogy ezeket a vízszabályozási feladatokat elláthassák, zsiliprendszert telepítettek a Sióra, amelynek legjelentősebb elemei a Siófokon lévő leeresztő és hajózási zsilip, a hozzájuk igen közel lévő balatonkiliti duzzasztózsilip és a Keselyűs hajózsilip.
Ez utóbbi a kisebb jelentőségű. Arra szolgál, hogy a Sió-csatorna vízszintjét szabályozzák. A ránézésre igen masszív vastáblákat két kötött pályán mozgó bakdaru segítségével tudják a vízügyi szakemberek behelyezni a zsilipbe, illetve kiemelni onnan.
A siófoki zsiliprendszer, amely igazán jelentős a Balaton szempontjából. A tó vízszintjének szabályozására még a 19. század közepén építettek egy fazsilipet Siófokon, azonban miután az nem tudott ellenállni az 1867-ben mért magas vízszintnek,
1891-ben a régi zsiliptől délre egy 2×8 méter nyílású vastáblás betonzsilipet építettek helyette. Ez a műtárgy is megrongálódott 1944-ben a II. világháborúban, ezért újat készítettek helyette, jelentősebb felújítás azonban azóta nem történt. Egészen mostanáig.
A megújulás
A siófoki zsiliprendszer ugyanis jelenleg is átépítés alatt áll, ahogy az a Google Earth képén is látható. A rekonstrukció során megduplázzák a zsilip áteresztőképességét, hogy hatékonyabb vízszint-szabályozás legyen elérhető, illetve a zsilip tetején megszűnt a kapu, illetve a porta, a műtárgy átadását követően szabad lesz a bejárás a „belső sziget” területére, ahol látványosságok fogadják majd a sétálgatókat, kerékpárosokat.
A kiliti duzzasztó is megújul, így a tervek szerint folyamatosan magas vízszint lesz tartható a csatorna felső részén, amely kedvez a vízisportoknak.
A képet az Építészfórum oldaláról töltöttem le, ott további érdekesség olvasható a tervezett zsilipről
A látványtervek elég impozánsak, amennyiben megépül az új műtárgy, a Balaton déli partja egy újabb turistalátványossággal gazdagodik. Az átadás azonban csúszik, a jelenlegi céldátum 2023. vége.
