2020 nyarán terveztem meglátogatni a Berlinben élő rokonaimat, ami az ismert pandémiás helyzet miatt sajnos nem jöhetett létre. Németország napjainkban is szigorúbb kijárási tilalmakat tart fenn, mint Magyarország, így az utazás bizonytalan ideig tolódik. Pedig a rokonlátogatáson kívül egyéb, a hobbimhoz kapcsolódó célom is lenne: az Autostadt és az Autótornyok a közelben lévő Wolsburgban.

Az Autótornyok a Wolfsburgban található Volkswagen gyár köré épült szórakoztató központ, az Autostadt nevezetességei. A két horganyzott acélból készült, 48 méter magas, teljesen üvegezett torony érdekesen összhangban van az autógyár hagyományos téglából készült csarnokaival és a Volkswagen erőmű kéményeivel. Önmagukban is megtekintésre érdemes modern épületek, azonban engem elsősorban a belsejük érdekel.

Az Autótornyok

A tornyok alkotják ugyanis az Autostadt autószállító rendszerének szívét. Bennük tárolják a legyártott, a vásárlók által a helyszínen átvenni kívánt autókat, amelyekből akár 400 darab is elfér - tornyonként.

Az új autókat a szomszédos Volkswagen gyárból a sínekre szerelt, teljesen automatizált robot-raklapos rendszer segítségével gurítják át a tornyokba. A járműveket ott tornyonként két-két felvonó segítségével helyezik el a kijelölt helyükün.

Az új autókat nagyjából 24 órán keresztül tárolják ott, mielőtt azokat átadnák az ügyfeleknek. A számítógépes rendszeren kiválasztott járművet az emelőrendszer továbbítja a torony közepére, ahonnan finoman leereszkedik a földszintre. Ezt követően egy alagúton átgurul az Autóelosztó Központba, ahol a Last Finish területen felszerelik a rendszámtáblát és az ügyfél boldogan birtokba veszi a ténylegesen nullkilométeres autóját.

A folyamat – természetesen járványidőszakon kívül – naponta közel 500 alkalommal zajlik le.

Munkában az emelő.

Az emelők

Természetesen engem leginkább az emelők érdekelnek, mivel a tornyok látogathatóak, lehetőség van belülről is néhány pillantást vetni a rendszer technológiájára és működésére.

A körülbelül 20 perces program során a látogatókat ugyanazon az emelőrendszeren viszik fel a 20. emeleti megfigyelőpontra, amely a járműveket is szállítja. Innen nem csak az emelő figyelhető meg működés közben, hanem remek kilátás nyílik Wolfsburg városára és Autostadtra is.

Annak érdekében, hogy a vendégek még jobban élvezzék az utazást, az őket szállító biztonságos, 6 fős, üvegezett kabin viszonylag lassú, másodpercenként 1 méteres sebességgel mozog.

A kabin

A rekord

Pedig a rendszer ennek a duplájára is képes. Az Autótornyokban található emelőrendszer 2014-ben ugyanis bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe.

A rendszert a rendkívüli felvonók kategóriájában a „világ leggyorsabb automatikus parkolási rendszerének” ismertek el. Az új rekordot jelentő, másodpercenként 2 méteres sebességgel 1 perc és 44 másodperc alatt tudnak egy-egy járművet a tornyok bejáratától a legmagasabb parkolóhelyig elszállítani.

Ugye, hogy izgalmas? Természetesen hidraulikus autóemelőket itthon is gyártanak, de azok közel sem ilyen gyorsak. Az Autostadtról és a tornyokról további információ a honlapjukon vagy a Facebook oldalukon érhető el.

Amíg nem tudok saját fotókat készíteni, be kell érjük mások Pixabay-en megosztott képeivel.

Amikor az ember már egy fél éve otthonról dolgozik, ráadásul van otthon egy kisgyerek is, igen jártas lesz a mesecsatornák műsorát illetően is. Ha pedig annyira kedveli a darukat és emelőket, hogy még blogol is róluk, azonnal kiszúrja őket a mesék szereplői között is.

Bob, a mester - Colos

Bob, a mester, építs házat, Bob, a mester, menni fog!” - így kezdődik az egyik dal az angol animációs sorozatban.

A széria (angolul: Bob the Builder) főhőse – egészen meglepő módon – Bob, a mindig munkavédelmi sisakban lévő ezermester, aki képes megjavítani, vagy felépíteni bármit, amit kell, vagy amit a kisváros polgármesterasszonya kitalál.

Segítségére van két munkatársa, valamint munkagépei is. Markos, a kotró főleg a bajkeverésben járatos, viszont a kedvenc karakterem Colos, aki nem más, mint egy nagy autódaru.

Ha valami nehezet kell megemelni, vagy le kell pakolni Tonnás, a kamion rakományát, mindig a kék daru segítségére van szükség. Colos pedig, nevéhez híven, beveti a kitolható gémjét, és az arra sodronnyal rögzített horog segítségével mindent megemel.

Thomas és barátai – Cranky és egyéb karakterek

A Thomas és barátai (eredeti cím: Thomas & Friends) egy 1984-ben indult angol oktató, ismeretterjesztő televíziós sorozat gyerekeknek, amely 1984-től 2008-ig tárgymozgatásos animációval, 2010-től pedig már számítógépes animációval készült.

Főhőse Thomas, a bátor és becsületes gőzmozdony, aki egy kitalált, a valóságban nem létező sziget, Sodor egyik vasútvonalán lát el feladatokat és keveredik különféle kalandokba.

Sodor térképe

 A sziget – amely Anglia és a Man-sziget között fekszik – rengeteg karakter otthona, így Thomas mellett számos gőz- és dízelmozdony is feltűnik, de időről-időre szerepet kap a kalandok során Cranky, a kikötői daru, Owen, az emelőlift, Reg, a roncstelepi daru, illetve Beresford, a szárazföldi rakodódaru is.

Tájkép a Man-szigetről. Ha létezne, Sodor is hasonlóan vadregényes lenne.

Verdák – Matuka, az autómentő

A 2006-ban bemutatott Verdák (Cars) a Pixar hetedik számítógépes animációval készített családi filmje, amelynek világát megszemélyesített autók és egyéb járművek népesítik be.

Főszereplője Villám McQueen, a Szelep Kupa versenysorozat zöldfülű újonca. A film elején fiatalságának teljes tudatában elbizakodottan és arrogánsan viselkedik, a környezetével semmit nem törődve csakis az érdekli, hogy ő legyen az első újonc, aki megnyeri a Szelep Kupát és ezzel egy rendkívül jövedelmező szerződést kössön vele a Dinoco nevű szponzor.

Egy eltévedés során azonban Szelepfürdőbe kerül, ahol új barátokra tesz szert és megváltozik az élete. A sztoriról nem is írnék többet, mert feltétlenül érdemes megnézni ezt a remek, felnőttek számára is élvezhető mozit, amely a Pixar legjobb munkái közé tartozik.

Olyannyira jó, hogy Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs film, valamint a legjobb eredeti betétdal kategóriájában is.

Ami – vagy inkább, aki – miatt szerepel a listánkon, az nem más, mint Szelepfürdő rozsdás, nem túl okos, ám nagyon hűséges autómentője, Matuka.

Az 1951-es kiadású International L-170-es modelljéről mintázott, ütött-kopott Matuka mindig visszarángatja Villám McQueen-t a földre és mindig tartogat egy-két vicces beszólást. A magyar szinkron remekül sikerült, az autómentő hangját az azóta tragikusan hirtelen elhunyt Gesztesi Károly adta, aki kiemelkedően jó munkát végzett.

A valóságban is megépített Szelepfürdő egy családi vidámparkban.

Kihagytam valakit a felsorolásból? Ti tudtok még darukat és emelőket más mesékben?

Legyen megbízható és biztonságos, ez járhatott Elisha Otis fejében, aki feltalálta az első olyan felvonót, amely a kötél elszakadásakor lefékezte a lift platformját.

Az 1854-es New Yorkban rendezett világkiállításon az eseményen résztvevők előtt demonstrálta, mit is tud a zuhanásgátlóval felszerelt biztonságos liftje. A Kristály Palotában tartott bemutató eléggé sikeres volt, mivel Otis úr szerkezetéből 1857-ben már a Broadway-n is beüzemeltek egyet.

Az üzlet beindult, a terveket szabadalmaztatták, az Otis Elevator Company pedig még ma is a világ egyik vezető felvonógyártója. A cég szállította a lifteket a Burj Khalifába, a világ legmagasabb épületébe.

Néhány évtizedig még a gőz- vagy a hidraulikus hajtás volt a legelterjedtebb az emelők és felvonók körében, míg egy zseniális német mérnök, Ernst Werner von Siemens (Ugye, milyen ismerős név?) 1880-ban megalkotta az első elektromos hajtású felvonót.

Nagyjából ez lehetett az a pillanat, amikor az emberiség számára elérhetővé vált az a technológia, amellyel elképesztően gyors liftek megalkotására is lehetőség nyílt.

A világ leggyorsabb felvonója címért vívott harc megkezdődött és ma is tart. Jöjjön a jelenlegi top 3!

3. Taipei 101

A 2004 Szilveszterén átadott tajvani Taipei 101 akkoriban a kuala lumpuri Petronas Tornyokat megelőzve a világ legmagasabb épületének számított.

A Közel-Keleten folyó gigaberuházások miatt ezt a címét azóta már elveszítette, azonban a Toshiba mérnökei által megalkotott felvonói képesek a 17 méter/másodperces tempóra, amellyel listánk dobogójára fértek fel. A liftek a 101. emeletig járnak, azonban érdemes kiszállni a 88-on és megcsodálni az épület stabilitását biztosító 5,5 méter átmérőjű gömböt.

2. Shanghai Tower

A világ legmagasabb csavart épületét 2015-ben adták át. Az 562 méter magasan lévő kilátóteraszánál nincs magasabban fekvő az egész világon. Kína legmagasabb felhőkarcolójának felvonói egy japán cég, a Mitsubishi Electric alkotásai.

1. Guangzhou CTF Finance Centre

Az 530 méteres felhőkarcoló Kína harmadik, a világ hetedik legmagasabb építménye. A Hitachi által szállított 95 felvonója közül kettő képes elérni a 21 méter/másodperc sebességet, amellyel a Guinness Rekordok Könyve alapján is a világ leggyorsabbjainak számítanak. Az elsőről a kilencvenötödik emeletre tartó út csupán 43 másodpercig tart, a lélegzetelállító élményben egyszerre 21 utasnak lehet része.

(Forrás: Wikipedia, a képek forrása a pixabay.)

A daruk teherbírása és alkalmazása nagy fejlődésen ment át az évszázadok során, alapvető felépítésük mégsem változott jelentős mértékben. Kis történeti és műszaki áttekintés.

A daruk evolúciója

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a daru nem a közelmúlt találmánya.

Annyira nem az, hogy az ókori görögök a templomok építéséhez már az i.e. VI. században is alkalmaztak darukat. Eszközeik továbbfejlesztett változatai jó szolgálatot tettek a Római Birodalom grandiózus építkezésein is.

A trispastos, a legegyszerűbb római daru, egyetlen rúdból álló gémből, kötéldobra tekercselt kötélből és három csigából álló, 3:1 áttételű csigasorból épült fel.

A középkori várak, kastélyok és katedrálisok építése során szintén alkalmaztak hasonló, sőt, még nagyobb teherbírású, továbbfejlesztett darukat is, amelyet az ilyen épületek fennmaradt kövein ma is megtalálható hornyok is bizonyítanak.

A forgó daruk 1340. után jelentek meg a nyugat-európai tengeri kikötőkben.

Érdekes tény, hogy a középkori daruk ritkán rendelkeztek racsnival vagy fékkel a teher lefutásának megakadályozására, mivel a fából ácsolt szerkezetek nagy súrlódása szinte teljes mértékben kiküszöbölte ezt a veszélyt.

Modern daru változatok

A korszerű daruk elődeiktől legfőképpen két dologban különböznek. Az emberi, vagy állati izomerőt motor váltotta fel, továbbá a daruk a teher megemelése mellett a különböző portálok és futómacskák alkalmazásának köszönhetően a terhek kis távolságú szállítására is alkalmasak.

A teheremelés a modern darukon drótkötéllel történik, amelyre daruhorog van erősítve. A terhet közvetlenül, vagy kisebb kötelek, egyéb kötözőeszközök segítségével akasztják fel.

A manapság tervezett és gyártott darukon a teheremelés biztonsága érdekében a kötéldob fékkel van ellátva, ami önműködően befékezi a terhet, amikor megáll az emelés.

Nagyon fontos, hogy a féknek akkor is működni kell, ha megszakad az energiaellátás.

Noha az alapvető működési elvek és daruelemek változatlanok maradtak az évszázadok során, a modern daruk bonyolult és összetett gépek, amelyek telepítése, üzemben tartása és működtetése, valamint alkalmi vagy időszakos szervizelése komoly szakértelmet, folyamatos képzést és sok tapasztalatot kíván meg.