Legutóbbi bejegyzésünkben röviden már bemutattuk a mozgólépcsők születését és az első típusok kifejlesztését kísérő szabadalmi versenyfutást. Ezek a vándorló lépcsőfokok óriási fejlődésen mentek át a XIX. század vége óta. Nem csak a technikai megoldások és a dizájn, de a biztonsági fejlesztések is. Mai bejegyzésünkben ezekre koncentrálunk.

A kép forrása: Ryan McGuire képe a Pixabay -en.

Több mint százéves pályafutásuk során körvonalazódott, hogy milyen szerkezeteket nevezhetünk mozgólépcsőnek. A következő paramétereknek kell illeniük rájuk: azok a személyszállítók illethetőek ezzel a névvel, amelyek lépcsőfok kialakításúak, minimum 0,58 méter és maximum 1,1 méter járófelületűek. Sebességük 0,4–1 méter/másodperc és dőlésszögük 27°-35°.

A Jesse W. Reno által 1896-ban épített első eszköz például már nem is fér bele ezekbe a kritériumokba. Kialakításuk szerint lehetnek egyenes vonalúak, íveltek, vagy akár csigalépcső formájúak is (bár ezekből világszerte elenyésző számú található).

Napjainkra egyre gyakrabbak az energiatakarékos változatok, amelyek szenzorokkal figyelik az utasokat és ha üresek, akkor lelassulnak vagy egyszerűen megállnak. A kevésbé forgalmasabb helyeken megjelentek a kétirányú mozgólépcsők is, amelyek pihenő állapotból abba az irányba indulnak el ahonnan az első érkező utas megadja nekik a jelzést. 

Kapaszkodj, ruhádat be ne kapja!

Természetesen az első változatok óta biztonsági szempontból óriási változások történtek. Ne feledjük, hogy a kezdeteknél – akárcsak a lifteknél – még külön személyzetet alkalmaztak, akik segítettek az utasoknak a fel- és leszállásban.

A gyártási technológia fejlődésével egyre jobbak lettek az illesztések, így csökkent az esélye, hogy valami beszorul, becsípődik, majd leszakad (ruháról és testről egyaránt), egyszerűsödött a fel- és leszállás. Megjelentek továbbá az olyan biztonsági felszerelések is, mint a vészleállító gomb, a lépcsővel együtt mozgó gumiszalag a korláton, vagy a kis sörték a lábnál, amik jelzik, ha túl közel állunk a korláthoz.

A gyártók által tett biztonsági intézkedések azonban nem elegendőek, az utasoknak is fokozottan figyelniük kell a mozgólépcsők használatakor. Nem szabad elfelejteni, hogy ezek kiemelkedően nagy erejű gépezetek, amelyek egyszerre akár 100 ember súlyát is képesek mozgatni. Ezért a következő ajánlásokat érdemes betartani:

• Utazás közben álljunk mozdulatlanul.
• Mindig arccal a menetiránynak utazzunk.
• Fogjuk a kapaszkodót.
• Ne dőljünk a korlátnak és ne hajoljunk át rajta.
• Ne sétáljunk és ne fussunk a lépcsőn, mert a szokatlanul magas lépcsőfokok balesetveszélyesek lehetnek.
• Ha van csomagunk, biztosítsuk.
• Ha gyerekkel utazunk, figyeljünk rá, hogy fogja a kezünket, a másikkal pedig a kapaszkodót.
• Ha nem zárt orrú vagy kemény talpú lábbelit és/vagy lenge ruházatot viselünk, fokozottan figyeljünk, hogy a fel és leszállásnál ezek ne szoruljanak a lépcsőfokok közé.

Akkor most melyik oldalra?

A mozgólépcső használatának kialakult egy etikettje. Ez Magyarországon a jobbra sorolás, hogy a bal oldalon a lépcsőn sétálók szabadon közlekedjenek. Egyébként ez országonként változhat, Ausztráliában és Új-Zélandon például a bal oldalra illik állni.

Bizonyára a fenti biztonsági előírások felsorolásakor feltűnt, hogy az ajánlások között szerepel a séta mellőzése. Az egyik nagy gyártó, a KONE például biztonsági szempontból kifejezetten nem ajánlja a mozgólépcsőkön történő gyaloglást. Így a többi utas távolabb tud állni a korláttól, a sétálók pedig nem esnek el a magas lépcsőfokokban és nem frusztrálják a többi utast azzal, hogy belerúgnak a csomagjukba és balra-jobbra kerülgetik őket.